Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
elköltött. Idézik tehát Bécsből a számadásra és megtiltják neki, hogy ott Bécsben az ő személyes ügyeinek végzésére ügyvivőt tartson. Elmozdították őt a váradi székház vezetésétől és Farkas Istvánt tették meg ott elöljárónak, de viszont nem merték Nagy Jánost máshová elhelyezni, hanem ott hagyták igehirdetőnek. Nyilván jele ez annak, hogy a váradi püspököt ós a tábornokokat nem merték megsérteni az elhelyezéssel. A másik volt Ábrahámfi János. Ez tót anyanyelvű volt, nem panaszkodhatott tehát a kormánytanács, hogy csak a magyarok nem alkalmazkodnak a szabályokhoz. Ábrahámfi jeles igehirdető és iró volt. Ezért nagyon megszerette őt Haskó Jakab, a beczkai konvent alapítója, volt nyitrai püspök. Kniska Motlieth nevű tót imádságos könyve 1698-ban Haskó Jakab költségén jelent meg Nagyszombatban. 1 1697. elején pedig a provinciális tudta és a generális beleegyezése nélkül zsoltárkönyvet nyomatott Brünnben. Ez engedetlenségéért megbüntették és a provinciálist megbízzák, hogy a kinyomtatott könyveket foglalja le. A beczkai konvent alapítójától, Haskó Jakabtól végrendeletileg kapott 2000 forintra nézve azt határozzák, hogy a gondviselő ügyész azt is Körmöczbánya városnál helyezze el, mint az előző alapítványt. Hálából elrendelik, hogy Vankovicz Máté Vágujhelyre menjen káplánnak Beczkóról. A kis gyűlés után 1697. júliusban kitört parasztlázadás sem vonulhatott el anélkül, hogy a salvatoriánusoknak nagy aggodalmat és szenvedést ne okozott volna. A csoport egyik fiatal tagja, Somodi Ferencz Tokajnál a lázadók kezébe került, ezek őt kegyetlenül megkínozták és tömlöczbe vetették. Csak a lázadók leverése után szabadult ki. 2 Az 1698. május 4-én G-algóczon tartott kis gyűlésen megtették a szükséges intézkedést, hogy a füleki, régóta romban heverő kolostor fölépíttessék s erre, úgylátszik, legalkalmasabbnak találták báró Andrássy Miklóst, mert őt küldték oda elöljárónak. Jászberénybe is állandó tartózkodásra küldték Keszeg Sebestyént, de ő még egyideig a gyöngyösi guardián felügyelete alatt maradt. Ekkor már Gyöngyösön ós Kecskeméten is laktak német katonák és iparosok s azért e helyekre is kellett kirendelni 1 Szinnyei : Magyar irók I. 23. 3 Species facti. Kézirat a gyöngyösi levéltárban. 30. 1.
