Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

Innoczentet Barkóczyhoz, Sztropkóról Vas Szilvesztert Pethő Ferenczhez, Dulszky Andrást Pethő Gáspárhoz, Homonnáról Farkas Istvánt özv. Homonnaynéhoz káplánoknak. Spányikot megbízták, hogy tovább is szolgáljon a kalocsai híveknek. Kinevezték a pruszkai és beczkai kolostorok tagjait is. Pruszkán mindjárt konventet alakítottak és oda Kosulicz Kapisztránt rendelték guardiánnak, Beczkóra még csak elöljárót küldtek Sellyei Kornél kormánysegéd személyében, de ezt kinevezték egyúttal az építés előmozdítójának, mert ott a kolostor még nem volt teljesen felépítve. Pruszkán mindjárt új iskolát is rendeztek be az akkor szokásos vitatkozás és az erkölcsi esetek megtanulására s annak vezetésére Gelenius István, volt provinciális vállalkozott. Az előadóknak és mestereknek tekintélyét nagyon növelték azzal, hogy az ifjú növendékeket fegyelem tekintetében is teljesen gondjaikra bízták s megtiltották a guardiánoknak, hogy az előadók és mesterek által kiszabott büntetést elengedjék, vagy azt az előadók, mesterek tudta nélkül megváltoztassák. A rommá lett szécsényi kolostor helyreállítására az ügyes és alamizsnák szedésére legalkalmasabb Bárkányi Jánost szemelték ki s oda tették őt elöljárónak. Wiebera folytatta Kecskemétinek azt a szokását, hogy kis gyűléseken kivül is összehívta a kormánysegódeket egy kis tanácskozásra. Igy tartott ilyen tanácskozást 1691-ben február 12-én Szakolczán. Kecskeméti kimentette magát, hogy nem jöhetett el Egerből. Kapisztrán Szent-János és Baylon Páskál szenttóavatása annyira örömmel töltötte el őket, hogy az erről kapott pápai bullákat újra kinyomtatták és mindenik háznak megküldték, de a konventek költségén. Bárkányi, mikor Munkácsról eljött, elhozott egy csomó egyházi ruhát onnan. Erre azt határozták, hogy egyelőre helyezzék a kassai konventbe s majd annak idején a szécsényi konventnek kell ajándékozni. A Báthory Zsófiától kapott alamizsna egy részét istentiszteleti, hittudományi és bölcseleti könyvek beszerzésére rendelték. A többi részt Felső- (északkeleti) Magyarország kolostorainak adták át. A volt váczi püspök, Balogh Miklós, is bőséges alamizsnát hagyott számukra, de bár ő még 1689. októberben meghalt, ezt még most sem kapták kézhez. Azért folyamodtak Czobor Ádám 32*