Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Maga T. Károly király sem mutatott mindig jó példát. Végre I. Lajos idejében nem lehetett semmi kibúvójuk a kunoknak és nem maradhattak továbbra is ók-nek a magyar nemzet testében. Többen megtértek közülök. De a világi papság nem volt alkalmas a kunok tanítására, mert ezek még mindig nagyrészt sátrak alatt tanyáztak és vándoroltak. Azért 1348. május 31-én megkapta a magyarországi provinciális a megbízást a pápától, hogy a Magyarország határán belül lakó kunok ós más hitetlenek megtóritésóre s a már megtértek megerősítésére néhány alkalmas szerzetest kijelöljön és a kunokhoz küldjön. 1 A pápai levél nem mondja, de máshonnan tudjuk, hogy e megbízás gondolata tulajdonképen I. Lajostól származik és ő járta ki az apostoli széknél, hogy a magyarországi ferenczrendűek e felhatalmazást megkapják. 2 Gyönyörű munkakör nyilt meg ezáltal a magyar ferenczrendűek buzgósága előtt, még pedig akkor, midőn a másik vérrel öntözött tér előttük bezárult. 1345-ben és 1346.-ban ugyanis oly szörnyű, véres háború folyt a magyarok és a tatárok közt, 3 hogy a magyar ferenczrendűek többé a tatárok közé nem mehettek és a Tatárországban levő keresztények gondviselését olasz társaikra kellett bizniok. De helyette megkapták a magyarországi kunok és egyéb hitetlenek tanításának művét ós ezt Isten segítségével dicsőségesen teljesítették. Maga I. Lajos életirója Kükíillei János írja 1390. táján, a nagy mű bevégzése után, hogy a ferenczrendűek a kunoknak lelkipásztorai lettek, nekik a szentségeket és áldásokat kiosztják és a hitben napról-napra jobban megerősítik. 4 Igy tették a ferenczrendűek a kunokat a magyar nemzet igaz testvéreivé és igy készítették az utat, hogy a híres nemzet megmenekült tagjai a magyar nemzetbe olvadjanak. Nehézségek nélkül nem ment a dolog, mert hiszen mégis csak templomokat kellett építeni s a megtérteknek a többi egyházakhoz való viszonyát rendezni kellett, különösen pedig tized fizetésre kellett őket kötelezni, mert különben roppant rossz példa lett volna a magyar és egyéb keresztény lakosságra, ha az egyházi terhekből a kunok semmit sem viselnek. Azért a király 13511 Fejér : Cod. Dip. IX/1. 572. Tlieiner I. 763. 1. 2 Hist. Hung. Fontes Dom. III. 190. 1. 3 Hist. Hung. Fontes Dom. III. 151—52. 4 U. o. 190. 1.