Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

a provinciális Avignonból visszatért két hónap beletelt. Nemsokára azután János provinciális meghalt, mert 1335-ben már utóda Márk is lemondott az esztergomi közgyűlésen és igy azt sem tudjuk, hogy az 1332-iki váradi és 1333-iki nekcsei közgyűléseket ki vezette? Márk helyébe 1335-ben Péter atyát választották a ferenczrendűek magyarországi fejükül és a további gyűléseket az évtizedben Budán (1336.) és Nekcsón (1337.) 1340-ben pedig Egerben ós Sopronban tartották meg.

1 Nagy kitüntetés volt a magyar kis testvérekre, hogy a pápa a király ajánlatára közülök emelte fel Vasvári Videt 1334-ben a nyitrai püspöki székre, de még nagyobb volt, hogy. Vid püspök továbbra is maga mellette tartotta egyik testvérüket, Zágrábi Jánost társként, vagyis tanácsadóként.

2 Erzsébet királynén kivül még Széchényi Tamás, a hires és hatalmas erdélyi vajda, továbbá Telegdy Csanád, esztergomi érsek kértek engedélyt arra, hogy szülőföldjükön Szécsényben és a Nagyváradtól keletre eső Telegden kolostort építhessenek. Az erdélyi vajda az engedély kérésekor még nem volt bizonyos, melyik szerzettel fog megegyezni a koldulók közül,

3 de végre is a ferenczrendűekre esett választása. Ezzel szemben veszteség volt az, hogy 1336-ban az osztrák-magyar háborúban a lékai kolostor leégett és nem épült föl többé. Szécsónyi Tamással ellentétben Perényi Miklós határozottan azt kérte, hogy Szentkereszt nevű sárosmegyei birtokán épített-kolostort a ferenczrendűek foglalják el. Igy is kapta meg a pápai engedélyt 1340-ben,

4 ós mégis szándékát megmásította. Nagy öröm érte a szerzetet 1339. őszén, mert, ami addig bizonyára ritkán törtónt, meglátogatta őket a ferenczrendűek généralisa, Eudes (Odofia) • G-ellért. Egy, Isten dicsőségére kezdett, nagy vállalkozás hozta őt hazánkba : a bosnyákok megtérítésére szervezendő hithirdetés és hitvizsgálás, mint azt alább a Salvatorianusok történetében részletesen elbeszéljük. A generalis az esztergomi tágas kolostorban szállott meg, onnan látogatta meg a -Visegrádon lakó királyt és jutott vele egyezségre. Egyes magyarok mindjárt fölhasználták az alkalmat és a 1 Történelmi Tár : 1895. 753—55. 2 Cod. Dip. Croatie, Dalmatiae et Slavoniae. X. 178. 3 Theiner: I. 547. 11. 4 Theiner I. 640. Fejér VIII/4. 445.