Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

A szigorúbb ferenezrendűek szerencséjére még ugyancsak VIII. Incze pápa, Vetési Albert veszprémi püspök halála után, a győri püspököt Bakócz Tamást nevezte ki 1491. június 26-án az ő magyarországi oltalmazójukká. Ez egyúttal királyi kanczellár lóvén nagyrészt Budán tartózkodott és a maga óriási befolyásával kivitte, hogy II. Ulászló király is a szigorúbb ferenezrendűek mellé állott. A király tehát az ország főpapjaival és báróival együtt támogatta Sopronczai abbeli kérését, hogy VIII. Incze utóda, VI. Sándor, vizsgálja meg elődjének okiratait és ne rontsa el azokat, hanem erősítse meg. VI; Sándor csakugyan teljesítette e kérést, visszavonta VIII. Incze rendeletét a budai kolostor átadásáról és újra a szigorúbb ferenczrendűeknek ítélte a budai, pesti, esztergomi, szerémujlaki, szécsényi, sárospataki ós marosvásárhelyi kolostorokat 1492. szeptember 25-én. Megbízta egyúttal a győri ós váczi püspököket, hogy e tekintetben a szigorúbb ferenezrendűeket minden támadástól oltalmazzák.

1 De nem lett teljesen biztos a provincia, ha csak itthon mintegy hatalmi szóval utasították volna el a mariánusokat követeléseikkel. Azért a szigorúbb ferenezrendűek kérték az összes ferenezrendűek római pártfogójának oltalmát is. Akkoriban e pártfogó épen Rovere Julián, a későbbi hatalmas II. Gyula pápa volt. Ennek jelenlétében tehát egybejöttek a mariánusok és szigorúbb ferenezrendűek (observanusok) jótevői és kibékítették őket 1492. november 30-án.

2 De ez csak rövid ideig tartott. 1494-ben a szigorúbb ferenezrendűek bizonyára a szegedi polgárok kérésére Szeged alsóvárosában új kolostort kezdtek építeni. A gyorsan népesedő város lakosságának szüksége volt már akkor arra és azonkívül elég messze épült a mai szegedi belvárosban egykoron létező mariánus kolostortól. De a mariánusok mégis szót emeltek ez ellen, a szigorúbb ferenezrendűek pedig védelmezték magukat és eközben megesett, hogy némely szabadszájúak, meggondolatlanok a mariánusokat ócsárolták. De most nem mentek e panasszal Rómába, hanem mindenik provinczia a pápától kijelölt oltalmazóhoz fordult. Ezek voltak Váradi Péter kalocsai érsek a mariánusok, Bakócz Tamás a szi1 Eredetije a ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában. Bullarium 95—98. 2 Gyöngyösi levéltár. Bullarium 112—13. Dr. Karácsonyi : Szt. Ferencz rendjének története. I. köt. 23