Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

környékén, 2. a grebeni Bosznia északnyugati részén és részben Horvátország keleti részén, 3. a szoros értelemben vett boszniai, 4. az uszorai, 5. a mácsai, 6. a bolgár és 7. a kevi. A Száván innen akkor csak két kolostor állott s ezek közül a diákói az uszorai, az alsáni pedig a mácsai őr vigyázása alatt állott. A bolgár őrség csak emléke volt a régi nagy vállalkozás­nak. Hozzátartozott a szörénytornyi, orsovai, a sebesi, kövesdi és cseri. A kevi őr csak három kolostor testvéreire vigyázott, a kevi, harami ós erményi kolostorokban lakókra. A rendtartomány belső szervezete is ekkor vált lassan külön a többi ferenczrendű rendtartománytól. Nagy kedvezménynek tartották, hogy ekkor nem ők választották közvetlen fejőket a vicariust, hanem azt a generális nevezte ki. Különösen neve­zetes volt e vicariusok közül Alverni Bertalan (nevéről ítélve franczia származású férfiú), aki negyven évig 1367-től 1407-ig állott a bosnyák ferenczrendűek élén. 1 Ez szerezte meg 1368. deczember 13-án az apostoli széktől azt a fontos meghatalmazást, hogy a különböző országokból hithirdetés végett Boszniába jövő ferenczrendűekből azokat, akik hasznavehetetleneknek bizonyultak, vagy ellanyhulva rossz útra tértek, előbbi rendtartományukhoz visszaküldhette. 2 Bár tehát 1372-ben ismét sok felől kért hit­hirdető testvéreket, 3 mégis módjában volt egységes szokásokat, egységes fegyelmet meghonosítani a gondjaira bízott testvérek között. így tehát Ő is behozta azt a fegyelmet, amelyet Olasz­országban Frinci Pál, köznéven Pauloccio 1368 táján kezdett. 4 Ez főleg abban állott, hogy Szent-Ferencz szabályait a szegény­ségről szorosabban megtartották (observarunt) s azért nevezték magukat fratres observansoknak. Nevezetesen ők azt sem engedték meg, hogy a konventek birhassanak kisebb ingatlanokkal és állandó jövedelmi forrásokkal (mint pl. malmok, szőlők jövedel­mének bizonyos hányadával), hanem csak kézi munkából és adományokból kellett élniök. Elnevezésében is elvált ez új provinczia régebben Magyar­1 Fermendzsin : Chronicon 9—10. 2 Acta Bosnae 86. 3 Theiner II. 117. 4 Holzapfel : Handbuch der G-eschiclite des Franciskanerordens 92.

Next

/
Thumbnails
Contents