Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
tüzes szónok, Traui György nagyhírű pap és tolmács, Magyar Miklós a bőjtölésről és sanyargatásról nevezetes misés pap és Fulginoi Tamás fölszentelt testvér. Iszonyú dühhel támadtak ez öt ferenczrendűre az ellenvéleményű papok és szerzetesek. Egyet közülök mindjárt kilöktek az ablakon és így megöltek, négyet Vlajkó elé vittek és ott csúfolták ki, hogy most beszéljenek. A ferenczrendűek nem kértek kegyelmet, hanem bátran védelmezték a kath. hitet. A kalugyerek halált kértek a fejökre, de Vlajkó nem szólt semmit, hanem elfordította fejét és zsákmányszerzésre indult. A kalugyerektől felizgatott sokaság azután a négy testvért a Duna partjára vitte és megölte. 1 Bár Vlajkót a magyar seregek még ez évben békére kényszerítették, mégis a bolgár hittérítésnek vége szakadt, mert Vlajkó a békekötésben kivitte, hogy Nagy I. Lajos király a volt bolgár bánságot visszaadta Szraczmér bolgár herczegnek s így a ferenczrendűek onnan visszahúzódtak. Pár ezer bolgár azonban az általuk megtérítettek közül mindig megmaradt a kath. hitben és így mégsem hiába dolgoztak, szenvedtek. Bolgárország elvesztése után az Al-Duna mentén megtelepedett ferenczrendűek kerestek és találtak maguknak más lelki munkát. Nem is kellett messzire menniök. Hisz ott laktak a régi Krassó- és Temesmegyékben (most Temes- ós Krassószörénymegyék) a beköltözött oláhok (románok) és bolgárok, sőt ott volt egész Havasely, tele félhitű (schismaticus) lakosokkal. Nagy Lajos királyunk épített számukra még négy kolostort épen az oláhok közé Sebes, Kövesd (most Gavosdia) Haczak (Hátszeg) és Cseri (hajdan a mai Rékas mellett fekvő város) városokban és ők megtanulván a lakosok nyelvét a glagolita szertartás szerint szintén úgymint a görögkeletiek szláv nyelven tartván nekik istentiszteletet, annyira meghódították őket, hogy a kath. egyházzal egyesültek. Nagy hatással volt persze erre az, hogy Nagy I. Lajos sem nemesi telket, sem kenézséget nem adott olyanoknak, akik a kath. vallást el nem fogadták és kath. nővel sem léphettek házasságra, ha előbb kath. módon nem áldoztak és köztük a félhitű papoknak se keresztelni, se istentiszteletet tartani nem volt szabad. Annak jeléül, hogy a kath. hitet tartják, az egész vidéken szombaton böjtölni tartoztak. Hogy a ferencz1 Toldy: Analecta 286. Fermendzsin: Chronicon 11.
