Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

pedig itt is hajthatatlannak bizonyult. Megidézte maga elé Esztergomba Vercseki Pál provinciálist, Igali Fábián bácsi őrt és György újlaki guardiánt, de megidézte az ellenük szóló tanukat is és hiába volt minden könyörgés, minden kifogás, a szerómujlaki mariánusoknak ki kellett vonulniok és a bácsi kolostorba költözködni.

1 Szécsény. Szécsényi Tamás sok ideig erdélyi vajda, majd tárnokmester, országbíró, a királyi családnak előbb komája, később rokona, 1332-ben arra kérte a pápát, hogy az ő engedélyével szülőföldjén valamelyik kolduló szerzet számára kolostort építhessen. Mivel a kórelmet a magyar király pártolta, az engedélyt 1332. márczius 9-ón meg is kapta.

2 Ezután építette tehát fel Szécsényben a Boldogságos-Szűz pártfogása alatt álló egyházat és kolostort ós odatelepítette a mariánus ferenezrendűeket. Melyik évben lett kész az egyház ós kolostor, azt nem tudjuk. De bizonyos az egyház sekrestyéjének ma is meg levő faragványaiból, hogy még a XIV. században elkészült. Sajnos, azután több adatunk nincs róla csak az, hogy a Szécsényi család kihalván (kihalt 1465.) örökösei közül Országh Mihály nádor és fia János elvették a mariánusoktól a szécsényi kolostort és a salvatoriánusoknak adták. Állítólag a mariánusok eltávolítása meglehetősen erőszakosan ment s ebben főleg Laposrévi János, a nádor tisztviselője volt a főbűnös, sőt már a tereskei apát János és a bozóki prépost István, a pápai széktől ez ügyben megbízott bírák sem törvényesen idézték meg a mariánusokat. Emiatt a mariánusok panaszt emeltek az apostoli széknél s e panasz megvizsgálására az esztergomi érseket, vagy a pécsi püspököt hatalmazta fel. Az esztergomi érsek nagyon el lévén foglalva, maga helyett László esztergomi kanonokot és egyúttal szenttamási prépostot bízta meg. Ez azonban 1468. május 4-ón arra hivatkozván, hogy Mátyás királytól rendelete van a pernek elhalasztására, mert az eretnek csehek ellen háborút indítottak és maga az érsek is szóbelileg az elhalasztásra adott utasítást, nem mondott ítéletet. Viszont a mariánusok ügyvédje, György 1 A ferenezrendűek gyöngyösi levéltára. Gyöngyösi bullarium. 93. 2 Tlieiner : Monumenta Hungáriám s. illustr. I. 547—48.