Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

A XII. században e két egyház körül két új város keletkezett : Szávaszentdemeter és Szenternye. Szenternye a XIII. században a szerémi püspök székhelye is lett. Itt is építettek tehát a ferenczrendűek egyházat és kolostort, de csak annyit tudunk róla, hogy 1316-ban fennállott és a szerémi őrséghez tartozott.

1 Már 1391-ben elpusztult. Szentkatalin. Pozsony- és Nyitra megyék határán, Dejte város határában, de Nahács faluhoz közelebb, régtől fogva volt egy kis, fából épült Szent-Katalin kápolna. Húsvét hétfőn és Pünkösd hétfőn mindig nagy zarándoklatok jöttek ez áhitatrakeltő helyre, sőt a XVII, század elején egyik Apponyi, János, Balázs fia állítólag annyira megszerette e helyet (ahová Korlátkő várából könnyen átjöhetett),, hogy itt remete életet élt és azt a barlangot, amelyben elhúzódott sokáig mutogatták.

3 Gróf ErdŐdy Kristóf, hogy az idezarándokló nép találjon lelkivezetöket és jámborsága helytelen utakra ne kerüljön, elhatározta, hogy idetelepíti a mariánus ferenczrendűeket. Ezért 1618-ban építtetett ide egy kis egyházat,, belefoglalta abba a főoltártól balra azt a barlangot, melyben Apponyi János, mint remete élt, építtetett 12 szerzetes befogadására alkalmas kolostort is és Drugeth György országbíró előtt rendes alapítólevelet állított ki, csakhogy a mariánus ferenczrendűeket állandó ittlakásra bírja. Adott nekik a kolostor területén kívül kellő nagyságú veteményes és gyümölcsös kertet,, megengedte, hogy a jókövi és szomolányi uradalmakban alamizsnát gyűjthessenek, de kikötötte, hogy évenkint egyszer édesanyja, Ungnad Anna Mária halála napján a felsődiósi templomba menjenek és ott eltemetett anyja sírjánál a halotti zsolozsmát elvégezzék. Továbbá, ha ő, vagy örökösei nagy ünnepekre papot kérnek, egy mindig elmenjen közülök.

3 Később a templom körül két kápolnát is építtetett, a középsőt a szent-kereszt fölmagasztaltatása emlékére. E két kápolnának VIII.. Orbán pápa olyan bucsut engedélyezett, mint aminőt az. örök város hót főtemplomának. Még nagyobb számmal jöttek 1 Analecta Franciscana IV. 554. 2 Kósa : i. m. 466. 1. 3 Jedlicska : Kiskárpáti emlékek. 195.