Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

püspök a salvatoriánusok pártfogója úgy egyeztették össze őket, hogy a mariánusok megengedték a salvatoriánusoknak az új kolostorban való lakást, de kikötötték, hogy ebből az ő egyházukra semmi kár ne háramoljék és minden ellenmondás nélkül lehessen nekik továbbra is alamizsnát kérni.

1 A mariánusok kolostora a kerített városban, az úgynevezett Palánkban volt. Már 1526-ban nagyon megromlott e kolostor épülete, mert a Pest felől visszavonuló török hadak elől a szegediek részben idemenekültek s itt próbálták életüket, vagyonukat megmenteni. De szept. 29-én reggeltől-estig tartó harcz után a török a kolostort bevette, az életben maradt lakosokat foglyul ejtette s a kolostort a várossal együtt elégette.

2 1541-ben pedig a török a mariánusoktól e kolostort végleg elvette. Szeglak. A régi Baranya-, most Yerőcze megyében Valpótól délnyugatra állott Szeglak vára és uradalma. Az 1587-iki jegyzék szerint 1488-ban épült a kolostor, még pedig Rácz Péter ferenczrendű testvértől gyűjtött alamizsnából. Mivel a jegyzék a gyűjtőt is megnevezi, tanúsága elfogadható.

3 Mivel Nekcse közelében volt és Nekcse már a zágrábi őrséghez tartozott, odacsatolták ezt is. 1533-ban még fennállott, mert a váradi közgyűlés Horvát Pétert rendelte ide guardiánnak.

4 1542-, vagy 1543-ban Yalpó vára elfoglalásakor pusztult el, úgy, hogy még a várnak sincs ma semmi nyoma. Szemenye. Szala megyében a Mura folyó mellett fekszik Alsó- és Felsőszemenye község, hajdan a Lendvai Bánffy család birtoka. E család egyik jeles tagja, Mihály varasdi főispán épített itt egyházat a Boldogságos-Szűz tiszteletére, a ferenczrendűek 1 Eredetije a ferenczrendűek gyöngyösi levéltárában és a gyöngyösi bnlláriumban 99. 1. 2 Hornyik : Kecskemét város története. II. 7. 3 Hevenesi kézirata XXXIX. 233. Gonzaga művében a nevet hibásan Zdenchius-nak szedték ki ; a Pázmány-jegyzék az építést hibásan 1494-re teszi. 4 Kósa: i. m. 223.