Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

magyar nemesség annyira megszerette a ferenezrendű atyákat, hogy holta után is azok közelében, azok egyházában akart nyugodni. A Viczay, Sárkány, Bossányi, Töltős, Fenesi, Cziráky, Szécsényi, Ebergényi, Sennyey, Esterházy családok helyezték itt nyugalomra elhunyt kedveseiket. Itt nyugszik pl. az az Esterházy Mihály, aki Buda ostrománál 1686-ban elesett.

1 Sümeg. E szép egyházat és kolostort — mint látni fogjuk, — Szécsényi György püspök a salvatoriánusok részére építette 1654-ben. 1689-ben a Lazari-féle egyezség és döntés értelmében jutott a mariánusok kezébe. 1689. szept. 16-án vették át és Pörös Mihályt küldték ide guardiánnak. A plebánosi teendőket is végezték. 1699-ben egy gazdag bécsi német asszony Feilheim Ferdinándné érkezett ide, mert rettenetes betegségében sehol nem talált gyógyulást. Itt a Szent-István oltáránál elhelyezett fájdalmas Mária-szobor előtt imádkozván, már rothadozó teste meggyógyult. Az esemény annyira csodálatos volt, hogy a ferenezrendű atyák a veszprémi püspököt megkérték az eset megvizsgálására és Szécsényi Pál, az alapító unokaöccse, azt csodálatosnak nyilvánította. Ettől kezdve azután számosan fordultak könyörgéseikkel a Boldogságos-Szűzhöz e csodatevő szobor előtt imádkozván és nagyon sokan meghallgatást nyertek, úgy, hogy a sümegi Sarlós-Boldogasszony-templom csakhamar híres búcsújáró hely lett. Előmozdította ezt az, hogy egyik ott lakó ferenezrendű a csodás eseményt ós a hivatalos vizsgálat eredményét magyarul leírta és egy Mária-tisztelő költségén Nagyszombatban 1703-ban kinyomatta.

2 Szatmár. Szatmár városát a ferenezrendűek korán fölkeresték ós itt a Boldogságos-Szűz tiszteletére kis templomot építvén, segítettek a lelkipásztoroknak a jámbor keresztény élet terjesztésében. 1316-ban már fennállott e kolostoruk és akkor az egri őr 1 Kósa: i. m. 426 1. 2 Kósa : i. m. 529—31. Szabó Károly : Régi magyar könyvtár 6178. sz.