Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

erről a soproni egyházak elöljárói közt Kristóf guardián 1484. deez. 20-án elismervényt állított ki. Majdnem hasonlókép járt a soproni kolostor Sattler Zsigmond küllei (kyuleu-i) nemes hagyományával is. Ez küllei birtokát ós ott levő malmait a soproni kolostornak hagyta, de azokhoz tulajdonkép Kanizsay Lászlónak lett volna joga. Kanizsay László azonban annyira szerette a ferenezrendűeket, hogy 1493. április 18-án Csepregen kiállított levelében lemondott ezen jogáról és a Boldogságos Szűz, meg Szent Ferencz szeretete miatt átadta a kolostornak.

1 Lehet, hogy e Sattler Zsigmond hagyományából építették a ferenezrendűek egyházuk északnyugati részéhez az úi tornyot és így az ott levő czímer és a templomban levő sisakdísz Sattler Zsigmondra vonatkozik. Jótevőül ígérkezett még 1460-ban a sárfenéki vár ura, Kappeln László is. Június 8-án irt levelében kérte a soproni guardiánt, hogy a kolostorba menekült Ferber Ulrikot ne élelmezze, ne őrizze, hanem űzze ki. ígérte, hogy meghálálja neki e dolgot.

2 E kérést természetesen a guardián nem teljesítette, mert hisz akkor az egyháznak menedékjoga érvénytelen lett volna. 1490-ben a soproni kolostor is azok közé tartozott, amelyeket Mátyás király meg akart javítani.

3 A XVII. század egyik iratában azt állítják a soproni ferenezrendűek, hogy a régi világban olyan, messze földön híres búcsújáróhely, mint az ő egyházuk, nem volt. De igyekeztek is minden módon kérni az egyházi elöljárókat, hogy egyházuk számára búcsúkat adjanak. 1467-ben a győri püspöknek főpapi teendőkben helytartója, Vid bodoni püspök 40 napi búcsút engedélyez az egyházat Mária-ünnepeken látogatóknak, 1488. junius 14-én pedig tizenhat kardinális ad az egyház számára búcsúlevelet s ebben 100 napi búcsút engedélyez azoknak, akik az Űrnapján és még négy ünnepet követő csütörtökön ez egyházat meglátogatják ós annak építésére segítséget nyújtanak.

4 A tizenhat kardinális búcsúlevele azt árulja • el, hogy a soproni ferenezrendűek egyháza ekkor már megint építés, vagy 1 U. o. 26052. 2 Sopron város levéltára, lad. I. et A. f. no. 8. 3 Monumenta Romana eppatus Vesprim. III. 316. 1. * Kósa: i. m. 416.