Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Szűz a kis Jézussal volt bevésve, az alsó hármas karélyos mezőn pedig Béla király, amint a berezegi koronát második fiának, Béla herczegnek fejére teszi. IV. Béla alakja mellé irták a rex, Béla herczeg neve mellé pedig a dux szavakat. De a ferenezrendűek azon későbbi állitása, hogy IV. Béla király vezette volna be őket fehér zászló alatt Magyarországba, mint látjuk, teljesen tarthatatlan s csak az hihető belőle, hogy, midőn az esztergomi új kolostor ós egyház elkészült, maga a király iktatta őket be annak használati jogába. Mindenesetre a király példája nagy hatással volt arra, hogy a szerzet ezidőtájt annyi meghívást kapott. 1282.-ből származik ugyanis az a tudósitás, hogy a magyarországi provincia kolostorainak száma ekkor 51 volt. 1 De ez tulajdonkópen az 1270-iki állapotot tünteti fel, mert azontúl inkább apadtak, mint szaporodtak az ő szerzetes házaik. E kolostorok közül több Magyarország északnyugati részén állott, mint pl. Csejtón, Lőcsén. Tehát nem csupán Trencsénben kolostoruk ós csak igy érthető, hogy 1269-ben az assisii egyetemes gyűlés a krakai (lengyelországi) őrséget (tehát legalább 4 kolostort) a magyarországi csoporthoz csatolta. Három óv múlva a pisai egyetemes gyűlés megváltoztatta ez állapotot és a krakai őrséget a cseh-lengyel csoporthoz osztotta. 2 A IV. Béla idejében keletkezett kolostorok közül azonban sok megszűnt, mint pl. a juthi, a teljesen ismeretlen hollétű charavillai és a nevük is feledésbe merült. V. István rövid uralkodása után IV. László zavaros kormánya következett és ezalatt a ferenezrendűek is sokat szenvedtek. Határozottan tudjuk például, hogy a vasmegyei Kőszegen épült házuk leégett és soha többé helyre nem állott. 3 Mint a békének, szeretetnek és engedelmességnek hirdetőit, sokszor kérték őket arra, hogy a megzavart béke helyreállításában közreműködjenek. 1279. szeptember 27-én maga az apostoli szók követe, Eülöp fermói püspök parancsolja meg a verőczei guardiánnak, hogy a verőczei és lipai lakosokat, kivált a birákat intse meg és vegye rá arra, hogy a zágrábi egyháznak és püspöknek a 1 Holzapfel i. m. 163. 2 Kósa : i. in. 24. 3 Panier : A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt II. 407-8. 11.