Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

alább hat úgy hagyta a szőllejét örökösére, hogy abból óvenkint 1—2 cseber bort voltak kötelesek adni a pozsonyi barátoknak.

1 Néha azután az ilyen hagyománnyal sok baj volt, mert az utódok nem akarták elismerni a végrendelet érvényességét. 1400 táján egy Klosz Venzelin nevü pozsonyi polgár a maga ós neje, Anna, halála évfordulóján tartandó misére egy rétet hagyott a kolostornak. Azonban 1415-ben e rétet egy Valter (G-ualter, G-valtel) János nevű polgár egyszerűen elfoglalta. Ulrik pozsonyi guardián 1417-ben kénytelen volt az esztergomi érseki szék elé menni, azután július 28-án egy csomó tanút kihallgattatni ós csak úgy tudta kivinni, hogy az esztergomi érseki helytartó 1417. július 30-án a rétet a kolostornak itólte.

2 Ez az Ulrik (régi magyarosan Odor) atya, aki ily erősen védte a kolostorhoz tartozó rétet, szokatlan sok ideig volt pozsonyi guardián. Maga is pozsonyi származású férfiú volt ós 1407. julius 6-án mint varasdi guardián Pozsonyban szerzett bizonyságlevelet a ferenczrendűek kiváltságairól, Pölkeviczi Mihály közjegyzővel átíratván XI. Benedek pápa levelét.

3 1410-ben már pozsonyi guardián volt ós június 20-án az esztergomi érseki helytartóval átíratta VIII. Bonifácz pápa azon bulláját, amelyben a ferenczrendűeknek gyóntatásra ad fölhatalmazást.

4 1411-ben — mint említők — a pozsonyi apáczák jogait védelmezte és 1416—17-ben a Klosztól hagyott rétet perli vissza. Tehát legalább 7 évig pozsonyi guardián volt. De -még rajta is túltett a XV. század közepén Lajos atya. Pozsonyi guardián volt már 1454-ben ós átíratta a pozsonyi káptalannal IV. Kelemen pápa bulláját.

5 Megválasztatván a győri őrség őrévé, azért megmaradt Pozsonyban ós november 30-án a pozsonyi káptalannal átíratja VIII. Bonifácz bulláját,

6 másnap 1464. dec. 1-én pedig innen írogat leveleket a soproni plébános és a soproni ferenczrendűek közt támadt viszálykodás lecsillapítására.

7 1472-ben Szentgyörgyi László nagy alapítványának tételekor még 1 Kósa: i. m. 299—400. 11. 2 A ferenczrendűek pozsonyi levéltára. Lad. I. f. 9. nr. 3. » U. o. Lad. XXXVI. nr. 5. 4 U. o. Lad. XXXVI. nr. 2. & U. o. Lad. XXXVI. nr. 6. 6 U. o. Lad. XXXVI. nr. 43. 7 Sopron városi levéltár: Lad I. f. I. nr. 10.