Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Mindenesetre nagy veszteség volt tehát, hogy 1543-ban a török e kolostort is megsemmisíté. Mikor pedig a töröktől Pécs visszakerült, akkor a közelebb eső ladislaiták vonultak ide be s nem a mariánusok. Pókfalva. 1496 augusztus 6-án a mariánusok provinciálisának kérésére a pápa megengedte, hogy a pálosoktól elhagyott pókafalvi monostort a ferenezrendűek átvegyék.

1 Azonban később nincs semmi nyoma annak, hogy valóban beköltöztek volna oda a ferenezrendűek, sőt ellenkezőleg az 1533-iki közgyűlés adatai szerint nem laktak ott. Ennélfogva lehet, bogy e monostor felajánlása után valami akadály jött közbe és a ferenezrendűek ép úgy nem fogadták el a pókafalvi kolostort, mint a jászberényit. Pozsegavár. Jelentékeny vár és város volt már a XIII. században és igy a ferenezrendűek hamar felkeresték. 1276-ban már itt laktak, mert az a Saul testvér, aki 1273-ban budai guardián volt, ez évben már Pozsegán lakott.

2 Egyháza Szent-Demeter tiszteletére volt avatva. A polgárháború dühe azonban ezt sem kimélte, mert az 1303—05 években 1305 november előtt felgyújtották ós az egyház a sekrestyéjében biztosság kedvéért elhelyezett kincsekkel, oklevelekkel együtt elégett.

3 Emiatt azután nincs is fölvéve a pozsegai kolostor az 1316-iki jegyzékbe. Ámde 1384-ig újra felépült, mert az 1384-iki jegyzék készítője utólag odaírta a zágrábi őrség kolostorai közé.

4 1531-ben a székesfejérvári közgyűlésen résztvett a pozsegavári guardián is, 1533-ban pedig a közgyűlés Pozsegai Miklóst rendelte ide guardiánnak.

5 1537-ben Pozsegavár a török kezére jutott és igy az ott volt kolostor is megsemmisült. Pozsony. Az isteni Gondviselés e városban épült kolostort választotta ki, hogy nagy szükség idején a mariánus ferenczrendűeknek 1 Történelmi Tár 1904. 179. Kósa: i. m. 606. 1. 2 Monumenta Romana eppatus Vesprimiensis. I. 293. 1. 3 Alsószlavóniai okmánytár I. 28. 1. Cod. Dip. Croatiae Daim, et Slav. vin. m. 4 Analecta Franciscana IV. 554. 1. 5 Kósa: i. m. 218, 223. 11.