Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
dékozták a ferenczrendűeknek és ennyiben igaza van a XVII. századbeli feljegyzésnek, hogy a margitszigeti kolostort IV. Béla és V. István alapították. 1 Megerősíti ezt az 1278-iki oklevél is. Mivel pedig a kolostor egyházának védőszentje Szent-Klára vala, ezt pedig 1255ben iktatták a szentek sorába, az építkezés csak 1255. után indult meg ugyan, de nem sokkal később, mert hiszen Szent-Ferencz fiai mindenesetre siettek, hogy szerzetük új dicsőségének tiszteletére egyháza is legyen Magyarországon. 1276-ban már egészen készen volt a kolostor és be is volt kerítve, mert ez évben aug. 24-én IV. László az egész Margitszigetet nénjének, az ott lakó apáczafejedelemasszonynak, Erzsébetnek és ezáltal a domonkosrendű apáczáknak adja ugyan, de a ferenczrendűek és a premontreiek ott levő kolostorainak és kertjeinek kivételével. 2 A szigetnek 1276-iki elajándékozása a domonkosrendűeket tette úrrá a Margitszigeten. Ezek tehát ott berendezkedtek ós úgy találták, hogy a ferenczrendű testvérek a kolostor kerítésén kivül is használatba vettek olyan területet, amely IV. László adománylevele értelmében őket már nem illette. Viszont a ferenczrendű testvérek azt vitatták, hogy nekik e kőfalon kivül eső területre is szükségük van, mert a templom olyan kicsiny, hogy ott az odasereglő népnek nem prédikálhatnak. Ezenkívül temetőnek és veteményes kertnek is használták e területet, A domonkosrendűek azonban eltiltották őket e terület használatától ; a ferenczrendűek pedig e tilalom ellen az ő pártfogójukhoz az apostoli székhez felebbeztek. Erre természetesen nagy vizsgálat, esetleg külön megbízott kiküldése következett volna, de Adorján provinciális a Margitszigetre érkezvén kibékítette őket és Péterrel a domonkosrendűek főperjelóvel együtt elsimította a támadt félreértéseket. Megegyeztek abban, hogy hithirdető és temetkező helyül kimérik a szükséges területet. Ki is mérték úgy, hogy a kolostor falától északra 33, délre 28 öl, keletre és nyugatra 1 — 1 öl távolságra a földet a ferenczrendűek használhassák. Igy azután minden perlekedésnek és kifogásnak a jövendőre nézve is véget vetettek. 3 1 Péterffy : i. m. 280. 1. 2 Országos levéltár: Dl. 946. 3 U. o. Dl. 1001.
