Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Más szerzetek terjedésénél lehetetlen föltételezni, hogy 4—5 év alatt mindjárt 5 kolostort, vagy szerzetesházat alapítsanak, de az első ferenczrendűeknél nem. Szent-Ferencz fiai közt ugyanis kezdetben alig volt fölszentelt pap, nagyobbrészt kézművesek, iparosok és csak kis rendeket nyert papok voltak és kezük mun­kája után éltek. Nem kivántak, nem is volt szabad elfogadniok ingatlant, nagy terjedelmű birtokot, kényelmes, biztos monosto­rokat, nem kivántak Írásban, olvasásban tanult férfiakat. Meg­elégedtek egy kis házikóval, megkeresték a maguk kenyerüket, vagy alamizsnát kértek, ha nem volt idejük az istentiszteleten és prédikáláson kivül egyébbel is foglalkozniok. Nem volt szük­ségük még külön templomra sem, hanem eleintén más templo­mokba is szívesen eljártak segíteni a lelkészeknek. így tehát könnyen ment a szerzetesházak létesítése. 1233­ban már egy kis külön — később őrségnek, custodiának neve­zett — kerületet alkottak a ferenczrendűek állomásaikból s annak élén az esztergomi őr állott. 1 Ekkor már oly tekintélyben állottak a ferenczrendűek hazánkban, hogy 1233. szeptember havában azon nagyjelentőségű béke megkötésénél, melyet II. András király és a magyar kath. egyház között az apostoli szék követe létreho­zott, a ferenczrendűek esztergomi őre is jelen volt. Hogy a királyi kanczellária a ferenczrendű őrt (custos) a domonkosren­dűek műszavával prior provincialis-nak nevezi (kerületi perjel), csak azt bizonyítja, hogy még nem régen jöttek hazánkba és az ő hivatalos szavaik még nem mentek át egészen az életbe. Bizonyos azonban, hogy e prior provinciális még nem volt a többi ferenczrendű kerületektől, provinciáktól elvált kerületnek vagy csoportnak feje (minister provinciális). Biztosan tudjuk ugyanis, hogy 1233-ban Pisai Albert volt Magyarországnak, Alemania-nak (a rajnamenti Németországnak) az anconai és tre­visói végvidéknek és Toscana-nak minister provinciálisa. 2 Vilá­gos tehát, hogy a magyarországi ferenczrendűek ekkor még a nyugatnémetországiakkal egy provinciális felügyelete alatt állot­tak és így Magyarországon csupán külön őr (custos) kormá­nyozta őket. A nyugati Németországgal való összeköttetés mu­tatja egyúttal azt is, hogy az első ferenczrendűek nagyobb része honnan származott. 1 Theiner : Monumenta Hungáriám sacram ilhistrantia. I. 118. 1. 2 Analecta Franciscana I. 247. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents