Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

visszatérésének nagy következményei lettek. Először is amint a provinciális visszaérkezett, Pozsonj^ban 1651. szept. 14-én köz­gyűlést tartottak és ott harmad izben megválasztották Taurity Pált provinciálisnak. Az időközi gyűléseket 1652-ben és 1653-ban augusztus 6-án Pozsonyban tartották meg. A Pálffyak bőkezű­ségéből épült malaczkai konvent az ő idejében lett készen és csatoltatott a rendtartományhoz. Taurity hivataloskodásának utolsó évét olyanra fordította, amely később a mariánusok provinciájának nagy szomorúságot okozott. Mint horvát ember a, régi tótországi kolostorok elszakí­tására törekedett s erre egyelőre legjobb eszköz volt új; a ma­gyarországi Szent-Mária provincziától független őrség felállítása. Neki Pómában akkora befolyása volt, annyi barátja volt, hogy tulajdonképen már 1654. július 24-én elhatározta a kardinális­bizottság ez új őrség felállítását, de ő ezt eltitkolta s az őrség felállításához a mariánus provincia belegyezését más módon csikarta ki. A felsőnómetországi nemzeti biztos 1654. szeptember 8-ra tűzte ki a provinciális választó közgyűlést. Előző nap szeptember 7-én azonban már együtt volt a kormánytanács. Ezen az egye­temes biztos előterjesztette Szent-Ferencz hegyeninneni családja at}rjának, Caieto Sebestyénnek (generalis commissarius) 1654. július 27-iki levelét. Fölszólította ebben az atya a mariánusok kormánytanácsát, járuljon hozzá, hogy a tótországi kolostorok­ból külön őrség alakíttassák. Ott voltak ekkor már a tótországi kolostorok guardiánjai is; behivatták tehát őket a kormánytanács elé s megkérdezték, szükségesnek, jónak tartják-e ezen szétvá­lasztást és akarják-e azt? Mind azt felelték rá, hogy ők e szét­választást kérik és akarják, mert jó és a szerzetre nézve kedvező. A kormány tanács tehát ismerve Taurity nagy hatalmát ós a guardiánok sürgős kérését, beleegyezett a szétválasztásba. Másnap Kisasszony napján megvolt a közgyűlés. Most ma­gyar ember Malomfalvi G-ergely kapta a szavazattöbbséget, de az ő keze már meg volt kötve az előző napi kormánytanácsi határozattal. Midőn tehát két nap múlva az új kormánytanács­nak is nyilatkoznia kellett, beleegyezik-e a tótországi kolostorok elszakításába, ez is csak azt felelte, hogy amennyiben rajta áll, beleegyezik az elszakításba, csak azt kötötte ki, hogy ebből Magyarországra és a mariánusprovinciára semmi sérelem ne szár-

Next

/
Thumbnails
Contents