P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

iránti szeretet is. Nem kell törvénybe iktatni. Ak\ egyszer megismerte az Egyházat s életét tette rá, már szereti is. Hisz ez a szeretet rugója katolikus tetteinknek, az Egyház iránti engedelmességnek és apostolkodásunknak. Ma ezt a szeretetet akarjuk szívünkben elmélyíteni. A szeretet annál nagyobb, minél nagyobb az indítóoka. Mértékét pedig tetteink mérik. Vizsgáljuk meg tehát I. miért is szeressük az Egyházat? Azután pedig II. hogyan szeressük az Egyházat? I. Miért szeressük az Egyházat? 1. Az első legfőbb indíték az Egyház anyasága. Szeressük az Egyházat, mert anyánk! Lehet az anyát nem szeretni? Édesanyánk szeretete elsősorban földi életünkre vonatkozik. De egy másik világ is ereszkedik a szívünkbe, a természetfeletti élet csodálatos áramlása is pezsdül a lelkünkben. Ki vállalja itt az anya szerepét? Krisztus Urunk nem feledkezett meg rólunk. Hogy a természetfeletti élet ne legyen oly idegen, hogy pontosan és könnyen ráépülhessen a természetes életre, a kegyelmi világba is beleállította az anyaság titkát. Ennek az anyának a neve: Egyház. Szent Pál közelebbről jellemzi szerepét és rendeltetését: az Egyház Krisztus jegyese (Ef. 5.). Jézus szereti az Egyházat s ennek a szeretetnek virága az Egyház fájának minden hajtása, minden keresztény ember. Miért is szeressük az Anyaszentegyházat? a) Mert újjászületésünk forrása. Az Egyház anyai hivatásának első állomása a keresztkút. A szentségek érzékeltető művészete megkapó egyszerűséggel és hatással fejezi ki a titkot. Krisztus szava szerint vízből és Szentlélekből kell újjászületnünk, hogy a mennyek országába juthassunk (Jn. 3.). Az Egyház szó szerint teljesíti a krisztusi szavakat. Vízbe meríti a földi embert, hogy a vízből kiemelkedjék s megszülessék a mennyei ember. A keresztkút az Egyház anyai öle,