P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)
a körülmények oly gátakat jelentenek már, hogy most csakugyan nagy áldozatokat jelentene a lemondás és a jóvátétel. Pedig annak idején csak egy nem-en fordult az egész. Az Egyház anyai szeretete őrködik minden hívének sorsa és örök üdve felett. Azok felett is, akik megtévedtek. Sőt őket szereti a legjobban. Könnyes szeme mindig azon az úton van, amelyen valaha elmentek. Egyszer majdcsak visszatérnek ... Szeressétek, ezt a tévelygő fiait váró Anyaszentegyházat! 3. Szeressük az Egyházat, mert Krisztus mása! Jézus a mennybemenetel után sem akarta híveit megfosztani a maga közvetlen jelenlététől. Itt akart maradni köztünk. Szeretete ideállította a történelem folyásába az Egyházat. Ezt a szent intézményt tette a maga tanításának letéteményesévé s megváltói küldetésének folytatójává. Az Egyház arra van hivatva, hogy Krisztus életét utánozza s élje az emberek között. Az Egyház a történelmi Krisztus. Mindenben hasonló Krisztushoz. A jóságban, a szeretetben, az irgalomban, a szigorban, a lelkek megmentésében, a szenvedésben és a megdicsőülésben. Jézus látható testi alakban elment tőlünk, de itt hagyta Jegyesét, második énjét, leghívebb utánzatát: az Egyházat. Az Egyház tényleg szakasztott úgy jár s tesz köztünk, mint Krisztus járt és tett. b) Krisztusi küldetésével és szívével jár körül az emberek között. Jézus csak Palesztinában járt és sohasem lépte túl annak földrajzi határait. Az Egyházra bízta az evangélium terjesztését. S az Egyház elküldi hittérítőit a legrejtettebb őserdőbe s a legtávolabbi népekhez, hogy megvigyék nekik az örömhírt: Elközelgett az Isten országa (Mt. 4.). A misszionárius földbeszúrja keresztjét s megépíti az első nádfödeles kápolnát s meggyújtja az örökmécsest. Istenem, mennyivel mostohább sorsa van itt Krisztusnak, mint a Szent Péter bazilikában. De nem baj. Nagy öröme van az Isten országának: megjelenhetett ezeknek a népeknek is s hirdethetjük az evangéliumot.