P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

amelyből a természetfeletti élet számára születik ujj á az ember. Űj világ épül a lelkünkben. A kegyelem köntösébe öltözik, természetfeletti erőhálózatba kapcsolódik s az isteni élet indításait veszi. Isten fogadott gyermekeivé lettünk. Örökségünk pedig az örök haza. Ennek a gyermekségnek bölcsőjét az Egyház ringatja. b j Mert az új élet táplálékát ő nyújtja. Hogy kegyelmi életünk meg ne gyengüljön, táplálásáról is gondoskodott az Űr. Az Egyháznak adta a természetfeletti élet transzformátorait, a szentségeket. Mindegyik szentség kegyelem forrása. A keresztség a kegyelmi életbe iktat, a bérmálás nagykorúvá tesz az Isten országában. Gyarlóságunk sebeit a töredelem szentsége gyógyítja. Betegségünkben a szentkeneszt erősít. A házasság szentsége a házasélet sajátos nehézségeihez ad erőt. Végeredményben minden szentség a kegyelmi élet tápláléka. S hogy a lélek legnagyobb éhsége, az Isten, ne maradjon epekedés és remény a földön, az Oltáriszentségben valóságos jelenlétét ajándékozza nekünk. Maga az Élet lép lelkünkbe s egyesül velünk. Ki tudja felmérni ennek a csodálatos egyesülésnek a titkát? Az isteni életnek ezt a belénktorkollását? A lélek elragadtatással ismételgeti Szent Pállal: ,,élek pedig már nem én, hanem Krisztus él bennem" (Gal. 2.). Van ennél gazdagabb, bővebb, erőteljesebb élet? Az Egyház anyai szívén dobban meg az Isten szeretete irántunk s belőle patakzik a kegyelem édes méze s az ő kezéből ereszkedik hozzánk az édes Jézus. c) Mert szeret. Lelohaszthatatlan szomjúságot érez irántuk. Ez a lélekszomj űzi a világ minden tája felé s ez ég minden papjának és apostolának szívében. Határozottan szenved attól a gondolattól, hogy még nem minden lélek az övé és Krisztusé. Lázasan dolgozik, áldoz, prédikál, ír, hogy mindenki megismerhesse s megszerethesse Krisztust. Szenvedélye a lelkek egységének megteremtése. „Hogy mindnyájan egyek legyenek!" (Jn. 17.) Ezt a mondatot nagyon megjegyezte Krisztus főpapi imájából. A lelkek sze-