P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

nem a régi haza, ugyanaz mégis a templom, ugyanaz az Isten, ugyanaz a hit!" Az aeterna Roma hatalma ez. Küldetése van minden nemzethez. Nem csodálatos az Egyház zsenialitása, amikor ily ügyesen búvik ki nemzetiségi harcok és politikai kényszer lehetősége elől, s nemcsak hivatásában, hanem nyelvében is megtalálja a módját annak, hogy egyformán szolgálhasson minden népet és minden lelket? 3. A latin nyelv holt nyelv, s így már nem változik. A nemzeti nyelvek ellenben élő nyelvek, s folytonos alakulásnak, szó- és jelentésváltozásnak vannak alávetve. Közismertek a magyar nyelv egyes szavainak értelmi változásai az idők folyamán. Ép ezért nehézségekkel járna hitünk szent titkainak megfogalmazása és a klasszikus kifejezések átültetése, a latin nyelvben született gondolatok szépségének megmentése. A legnagyobb baj magával a fordítással lenne. Elveszti a szöveg az eredeti szépségét s tartalmi gazdagságát, kifejező erejét. Kitűnő példa rá a görög katolikusoknak magyar nyelven kétségtelenül idegenül hangzó liturgiája. A nyelv a néplélek megnyilatkozása, — valljuk mi is ellenfeleink tételét ebben a kérdésben. S csak az illető nép gondolkozásmódjának és érzés világának a kifejezésére alkalmas igazában. A nyelv magán hordja a nép jellemét s egész lelkiségét. Hogyan föstene a római liturgia magyar- nyelven? Az ősi imák, az áhítat ősi kifejezéseit nem is tudjuk visszaadni mai nyelven. Tehát újabb követelésnek volna helye. A liturgiát át kell alakítani a nép lelkületéhez és gondolkozásmódjához. Vagyis hozzá kell szabni a néphez. Űjra veszélyeztetnénk liturgiánk egységét s a nemzeti egyház veszedelme fenyegetne. A legnagyobb veszély pedig az, hogy a folytonos fordítással s a szöveg állandó javítgatásával félreértések és hitbeli tévedések fordulnának elő. Voisin József, burdigalai hittudós több tudós társának közreműködésével franciára fordította a misekönyvet. A fölülvizsgáló püspökök 24 hitelle-