P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

a teremtés célja, s Krisztusnak, ennek a legfölségesebb műnek a megvalósításáért lett minden, ami az Istenen kívül létezik. így lett ő csakugyan az „elsőszülött minden teremtmény előtt, mert benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok, az uralmak, a fejedelemségek és a hatalmasságok egyaránt: minden őáltala és őérette teremtetett. Ö előbb van mindennél és minden őbenne áll fenn. Ö a testnek, az Egyháznak feje, ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül, hogy az övé legyen a dicsőség mindenben, mert úgy tetszett az Atyának, hogy őbenne lakozzék minden teljesség" (Kol., 1, 15—19.). Ez azt jelenti, hogy Isten első teremtő gondolata Krisztus, az isteni Igének és az emberi természetnek személyi egysége. A többi teremtmények csak ezután kerülnek sorra Isten örök elhatározásaiban. De azt is jelenti, hogy Krisztus első a kegyelemben is. Isten minden kegyelmet neki adott, s úgy rendelte, hogy általa jusson mindenkihez. Ezért minden kegyelem Krisztus kegyelme. Még az ószövetségi, azaz Krisztus eljövetele előtti is, mert azt is Krisztusra való tekintetből adta az Űr. így volt lehetséges, hogy mind az angyalokat, mind az első emberpárt Krisztus kegyelme ékesítse, s ezért nincs akadálya annak sem, hogy Isten kivegye az eredeti bün törvénye alól azt a legszentebb asszonyt, akit Krisztus anyjává rendelt, s a keletkezés rendjében előbb tegye Krisztus kegyelmében a Szentlélek arájává, mint Anna magzatává. Ez az elgondolás Krisztust a teremtés középpontjába állítja, s az egész világmindenség királyává teszi. Idenyúlnak gyökerei mindannak, amit Krisztusról mint az Egyház fejéről, Krisztus szociális királyságáról hirdetünk, valamint annak az érdekes ferences hitnek is, amely szerint Krisztus akkor is eljött volna, ha nincs bűn a földön. Nem nehéz meglátni, hogy Krisztus elsősége mellett ott tündöklik az ő Szent Anyjának alakja is. Ezért siet a ferences szem a Szűzanya lelki anyaságát