P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

domborodó szerzetesi jellegében, amely neki elsőséget ad világi testvérületek felett és megmarad benne együttesen a szeretet, nemkülönben a szabadság szelleme mindannak számára, aki meg tudja becsülni. Valóban! A harmadik rend regulájából lát napvilágot — inkább, mint másokéból — Szent Ferencnek egyik, kevésbbé ismert vonása, a lelki önkormányzatnak az a nagyon erős érzéke, amely egyedül a vallási tekintélynek hódolt meg és ezzel a hódolattal kapcsolatban a polgári hatóságnak. Az az ember, aki követőinek megtiltja az esküt, ugyanaz, mint akit sok évvel előbb a konzulok felszólítottak, hogy az atyai vádaktól tisztázza magát, azt felelte, hogy ő már egyedül a lelkek urától, a püspöktől függ. Szent Ferenc nem tagadta meg a közélet kötelességeit és igényeit, de azt akarta, hogy övéi éppúgymint ő maga, olyan tökéletességre tegyenek szert, amely dacolni képes az emberi szokásokkal és hogy képesek legyenek elvágni a földi kötelékeket, hogy annál jobban szolgálhassák az Egyházat és a társadalmat szerzetesek módjára, mint pedig világiakként. Nem hívta-e ő a harmadik rendet a bűnbánat katonaságának ? Szükséges tehát, hogy szem előtt tartsuk ezt az elnevezést, hogy megértsük szellemét. Katonának lenni Szent Ferenc szerint annyit jelent, mint harcolni önmaga ellen, önmegtagadást gyakorolni, vezekelni. Eskü az egyszer elfogadott regula. Fegyver az öv, amely fenyít és egyesít. A pápák felértették e hadsereg erejét — mint a világban lévő keresztény életnek tökéletes kifejezését, védték és olyan kiváltságokkal gazdagították, amelyeket csak szerzetesrendeknek engedélyeztek. így elnyerték az egyházi átok alól való mentességet, amelynél fogva megtarthatták az istentiszteleteket, szentségeket felvehettek, egyházi temetésben részesülhettek akkor is, ha az a város, amelyben éltek ki volt közösítve. 1289-ben Ascoli Jeromos, előbb ferences generális, mint ÍV, Miklós pápa Supra montem kezdetű bullájával a bűnbánó testvérek rendjének reguláját átalakította. így az 1221-bői származó Propositum vitae (életszabály) népies jellegű tizenhárom fejezetéből egyházjogi rendszert készített, vagyis a fölvételt, a rangfokozatot, a fegyelmet határozott szabályokba fog-