P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

gett abba a szürkületbe, amely számára az örökkévalóság kapuját képezte, midőn szigethazáját a tengerből felbukkanni látta. Azt mondják, hogy haláltusájában is ismételgette a két genovai előtt vissza-visszatérő eszméjét: „Túl ama tenger határain, amely Angol-, Francia- és Spanyolországot övezi, túl azon a szárazföldön, amelyet látunk és ismerünk — ellenkező irányban van egy másik szárazföld, amelyet nem látunk és nem ismerünk... Egy világ, amely nem ismeri Jézus Krisztust..." A két genovai közül az egyik elkapta e szavakat és családjára hagyományozta. S ez a genovai hajós Colombo István volt. Egyéb gondolkodók. E nagy alkotókon kívül méltányos, hogy megemlékezzünk a kisebbekről is. Halesi Sándor mellett ott van de la Rochelle János és Eudes Rigaud. Szent Bonaventura mellett Peckam János, Acquaspartai Máté, Ware Vilmos. Ezeken kívül a független Olivi Péter és a neveléssel foglalkozó Gilbert de Tournai, aki De Magistro-félét írt János, Flandria grófjának fia részére De Modo addiscendi c. művé.vel, IX. Lajos számára pedig Eruditio regum et principum c. politikai művecskét írta. Méltányos, hogy megemlítsük azt a tudóst, aki becsületére válik a magdeburgi iskolának, Fr. Bartholomaeus Anglicust, aki megírta a középkor első enciklopédiáját: De proprietatibus rerum, amely a XVI. századig széles rétegekben volt elterjedve — nem csökkentette Beauvais-i Vince híres munkája, a Speculum universale sem — és még Erzsébet korában is nagy haszonnal forgatták. Maga Shakespeare is használta. Sőt még ma is haszonnal olvashatjuk értesüléseinek helytállósága, földrajzi leírásainak hűsége, frissessége és színes volta miatt. Bizonyos, hogy az Itáliáról szóló lapok nagyon szépek. Bartholomaeus testvér kiszáll a magas műveltség elefántcsonttornyából s ír a simplices, az egyszerűek és rudes, műveletlenek részére. Benne a ferencesek a szellemi műveltség iránti szeretetnek alázatos és nagy művét kezdik el : a tudomány népszerűsítését. Ezekkel a gondolkodókkal a ferencesség, legnagyobbrészt hűségesen kitartva az ágostoni platonizmus mellett, életbölcseeltté is válik. Majdnem minden elágazásában megtartja a