P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

lélete Szent Bonaventurában — persze Szent Ágostonon keresztül nem minden plátói befolyás nélkül — olyan megvilágosodássá alakul át, amellyel megmagyarázza Isten ismeretének problémáját. Szent Ferenc méltatlankodása az elbizakodott és járatlan tudománnyal szemben s tisztelete a Szenlírás iránt Szent Bonaventurában a teológia dicsőítésévé válik. Minden művészetnek a teológiára való visszavezetése lesz elve és Annak imádása, aki minden tudománynak központja, amint a teremtésnek központja az Ige; így lesz tudásegység a legfőbb Mester egyetlenségében. A teremtmények iránti testvéri érzés, a Teremtő és Megváltó iránt való mérhetetlen szeretet, amelyek Szent Ferencet minden lény testvérévé és Alverna megsebesítettjévé avatják, Szent Bonaventuránál megtanítanak az Itinerarum mentis in Deum elveire, vagyis a lélek felfelé haladó lépcsőjére, amely a tapasztalati életből a benső, szemlélődő életre vezet ; az az isteni lépcső, amely a sursumactio, felfeléhatás segítségével állítható fel, a kegyelem titkos működése, amelyet a lélek lángoló vágyakozása indít meg és segít előbbre. Szent Ferenc művészi érzéke, csodálata a természet iránt, a zenére irányuló szenvedélye Szent Bonaventurában a szép és művészet öntudatos tudományává válik. Ha nem is ér el a modern értelemben vett esztétikai szép meghatározásához, de — mint senki előtte, még a görögök sem — rámutat lélektani adataira. Szent Bonaventura, erősen állítva a szépség tárgyi értékét, megkülönbözteti és kiemeli az alanyi jelentőséget és az alanyi jelentőségben a meghatódottság szerepét. Az észtélikai tény szerinte nemcsak a megismerésből fakad. A szép, miként a mennyei boldogság is, mind az ő, mind pedig az egész ferences iskola számára, lényegileg nem szemlélődésben, hanem szeretetben és élvezetben áll. Szent Ferencnek a lélekben természetfölötti, a módban lovagi udvariassága Szent Bonaventuránál a lélektani elemzésben való jártasságá válik, amellyel a lelkiismeret legkényesebb kérdéseire is behat. Szent Ferenc értelemtani ellenessége közvetlenül visszaverődik Szent Bonaventura gondolkodásmódjában. Neki nem sikerül összeállítani egy Summa Theologicá-l sem nem tudja iratait egységes rendszerbe önteni, mivel képes-