P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

ELSŐ FEJEZET. Szent Ferenc és kora

nattartástól megviselt, igen íinom idegzete miatt, szenved szemlélődő tehetsége miatt, érzékenysége miatt, melyet övéi közül kegyetlenül megsebeztek azok, akik nem értették meg, szenved a sérelem miatt, melyet szeme előtt ejtettek a szegénységen. Utolsó két éve vértanúság testére és lelkére nézve. A szent sebhelyek vétele után Szent Ferenc a fájdalom férfia, de akar is szenvedni, mivel imádja a Megfeszítettet. A tökéletes örvendezésről szóló párbeszéde a kereszténynek azt az alapvető igazságát fejezi ki, hogy életünk Jézus Krisztusban van és Jézus Krisztusé bennünk a kereszt szeretete és dicsősége. De ezt új, kézzelfoghatóbb, utánozhatatlan formában fejezi ki. A legélénkebb érzelmekkel egybekötött személyes példázatot alkalmazza és ezt a legridegebb körülmények között képzelteti el, a legmezitelenebb nyomorúsággal köti egybe, miként vetik meg és üldözik barátai, sőt még az alantasok is. Az önlegyőzés hasonló megpróbáltatásban — Szent Ferenc szerint — Istennek legnagyobb ajándéka, de felülmúlni önmagát egészen addig, hogy az ilyen testi és lelki megnyomorítás élvezetül legyen és pedig a megfeszített Jézus szerelméért, ez adja a tökéletes örvendezés fogalmát. így nevezi Szent Ferenc immár halhatatlan kifejezéssel az Istenért élvezettel viselt szenvedést. Amint Leó testvérrel folytatott párbeszédével sikerült tanítványának szívében a téli éjtszaka zordságát csökkenteni és Perugiából Porciunkulába vezető utat megrövidíteni, úgy vet fénycsomót századokon keresztül az emberek szenvedéseire és emlékezteti a meggyötörteket, hogy a fájdalomnak egy orvossága van: annak megszeretése Annak szerelméért, aki azt küldötte.