P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

rences tevékenységet merésszé teszi, lehet, hogy azért, mivel nem lévén veszteni valója mindent merészel, vagy pedig mi­vel azzal a bizalommal lévén Isten iránt, amely a szegények sajátossága, vállalatokba bocsátkozik, amelyeket ha emberi eszközökre alapítana, sosem kockáztatna meg. Ez a termé­szetfeletti merészség erősítést nyert az alapító ösztönző, ka­landos és lovagi természetéből. Egyéb más, nem kevésbbé becsült szentnek és más lel­kiségnek tulajdonsága az emberi eszközök megválasztásában tanúsított okosság, a jövőnek előrelátása és a hódításokban való óvatosság. Szent Ferenc egyenesen nem akart ezekről tudni. Szegény ember módjára él napról-napra ; lovag korában nem mérlegeli erőit, kelljen bár óriások ellen küzdenie; mint regős énekel akkor is, midőn tudja, hogy senki sem hallgatja; így mikor a nagy Király követeként megjelenik, nincs szüksége arra, hogy (Hallgatag Vilmos kifejezésével élve) emberileg „re­méljen vállalkozásában, sem hogy szerencsés legyen kitartásá­ban". Az ő cselekvése, amely nem tűr késedelmet, természet­feletti érvekkel indul és kizár minden mást. Amikor Szent Fe­renc a tengeren utazik az egyik hajó fenékhelyiségében, ami­kor a „babilóniai" szultán elé járul szegényen és fegyvertele­nül, nagyon jól tud szembenézni a halállal ; amikor testvéreit elküldi Német-, Angol-, Magyarországba és Marakkóba egy fil­lér nélkül, anélkül, hogy azoknak az országoknak nyelveit is ismernék, nagyon jól tudta, hogy kiteszi őket a halálveszede­lemnek, de olyan nagy a bizalma Istenben, akkora a megbizo­nyosodása arról, hogy a vértanúság szükséges az isteni mu alapjául, hogy nem kételkedik a lehetetlen és hősies vállalko­zásban. Más azokon az utakon csak vér árán tud győzni. Ami­kor előírja testvéreinek az apostoli igehirdetést hajlék, pénz, lábbeli nélkül, tudja, hogy olyan dolgot tesz, amelyet mi „tör­ténelemellenesnek" mondanánk, mégsem kételkedik és így dik­tálja reguláját, habár követőinek száma annyi, hogy gyéké­nyükkel (amelyeket könyörületből adtak nekik) befödik Assziszi egész völgyét. Elhagyatottságát egy napon az Egyház tekintélye fogja szabályozni. Testvérei az Egyháztól kapják kölcsönbe lakásu­kat és az élethez szükséges eszközöket, amint ő is elfogadta

Next

/
Thumbnails
Contents