P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

4. Az örökkévalók utáni vágyakozás. A bölcs sóhajtozik a sursumactio után ; a keresztény bölcs sursum agit (fölfelé cselekszik). A tudás és az élet egysége. A tanulmányozásnak ebben az elemzésében nevezetes, hogy az Itinerarium mentis in Deum-nak és a misztikus műveknek (Szent Bonaventuránál) ugyanaz az eljárásmódja. Az érzékelhető dolgoktól átmegy a szellemi és örökkévaló dolgokra, az esedékes tények tanulmányozásának törekvéséből az élet és bölcseség tisztasága utáni törekvésére; a megfigyelésből a fegyelemre és a szemlélődésre emelkedik. „Átmenet" ma valamivé-levésnek mondható ; Szent Bonaventura „transire"-nek mondja jobban. E „transire" ige a tudománnyal összefüggésben annyit jelent talán, mint könnyedén, felületesen tanulni, nehogy abba beleszeressünk? Nem ; elég erre megemlítenünk, hogy Szent Bonaventura sürgeti az eredeti szövegek tanulmányozását, nem pedig a kézikönyvekét. Ezért is a .,transire" jelentése keresztülmenni, kijutva áthatolni, valamivé lenni, előhaladni ; a lélek méltó pihenése nem lehet más, mint a végtelen. A maradék felett „transire, transire.. Ennél bölcsebb tanácsról nem tudok : gyorsak legyünk a dolgoktól való elszakadásban, még mielőtt a dolgok elszakadnának tőlünk, kimondhatatlan fájdalmat okozva nekünk. Tehát „transire" egyenlő elvenni (lopni), meg nem adni magát, elvonulni, futni, megérkezni a szentségre és a bölcseségre. A tudásnak ez az erkölcsies felfogása inkább a régebbi Szent Bonaventurát mutatja nekünk, mint az újat, aki leghűségesebb tolmácsa volt Szent Ferencnek és Egyed testvérnek, sőt még a spirituálisoknak is, akik pedig le akarták vágni körmeit, mint a Fioretti magyarázza s ennek minden bölcsesége visszavezethető a „félelemre és szeretetre"; másrészről azonban az övé is és hozzánk is közel áll a tanulmányozás kettős vallásosságának felfedezése: a bennmaradó vallásosság, mint az örök Mesterrel történő beszélgetés és a közvetítő vallásosság, amennyiben segít a tökéletességre, sőt annak szükséges fokozata. Szent Bonaventurától származik a tudományok egységének és erkölcsi jellegének megállapítása, amelyet korunk benn-