P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

îejemmel okoskodom, amelyet Isten adott nekem". Szent Bonaventura szerint tanulni annyit tesz, mint imádkozni; gondolkodni annyi, mint kapni; tudni annyi, mint megvilágosítottnak lenni. Sohasem téveszti szem elől a Mestert, aki gondolatának központjában áll : nem vesz fel folytonossági megoldás-pillanatot önmaga és ő közötte, mert Ő élet és az a pillanat a halál lenne. Amikor spekulál, abból a forrásból issza az Igazságot, amely szívében fakad azzal a titokzatos erővel együtt, amely szívének a vérkeringés lüktetését kölcsönzi. Szent Bonaventura nem vitatkozik arról a kérdésről, amelyet már Szent Ágoston felvetett és Szent Tamás kimélyített és belefoglalt az arisztotelészi keretbe : vájjon a belső Mester haszontalanná teszi-e az emberi mester működését? Ö csak azt állítja, hogy ennek a Mesternek megértését ki kell érdemelni, hogy eltávolítva a Naptól a képzelgések felhőit s a lélek szeméről a tisztátalanságot, látható legyen fénye. Az értelem mélysége megkívánja a lelkiismeret egyenességét. Ez magyarázza azután az együtthaladó felemelkedést a tudásban és életben, az életet megvilágosító és megvigasztaló igazságot és a tiszta életet, amely a kötelességben és áldozatban éli át az igazságot s annak megértésére mindig méltóbbá lesz. A tudástól a bölcseségig. Szent Bonaventura Christocentrikus felfogásának következménye az értelmi megvilágításnak az a módja, amellyel megoldódik az ismeretelméleti probléma. Ugyanennek a felfogásnak sajátsága az a fokozatos egység, amelyet a tudásnak ad a De reductione c. munkájában, külsőleges egység a képek és hasonlatok révén, belső egység pedig a közös megvilágítással. Az ő elrendezésében minden tudásban van valami isteni, mert az írás hármas tanítását tükrözi vissza, amely teológiai (az Ige származása), erkölcsi (életszabály), eudemologikus (a lélek egyesülésének öröme Istennel). A tudásnak ez a felfogása megfosztva a régi képletességektől, kiküszöböli a szent és világi kultúra közti ellentétet, mivel bármely józan tudós, bármely művészi munka nagyszerűen megvizsgálható annál a világosságnál, ki megvilágosít minden e világra jövő embert; beleértjük a hitetleneket is, akik gyakran