P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

ten teremtményei, de azért is, mert ott megtalálja azt az alig jellemezhető, bizonyos kezdetleges, őszinte, örökké igaz valamit, amely az ő örömét is képezte, mert ez legelemibb természete. De még a halálból is kivetkőzik, mert nővérének hívja és mert mindentől megfosztva és szabadon fogadja azt. Eddig csak költők jutottak el, akik képletesen megénekelték, de soha nem tették meg. Micsoda vasakarat van Szent Ferenc szeráfi szelídségében 1 Habár hiányzanak hozzá legszükségesebb eszközei, mégis, nem ismer akadályokat föltett szándékai kivitelére. Utazik a tengeren keresztül, áthatol az Alpeseken, megjelenik a pápa és szultán előtt. Fráter Ferenc, ez a kicsiny, szegényke, és együgyű ember, meg tudja nyerni Istentől, emberektől és az állatoktól, amit csak akar, sőt még többet is. Az Ur fölékesíti a szent sebhelyekkel, a pápák jóváhagyják reguláját és ez Angyalos Boldogasszony templomocskájának a Szentföld búcsúját engedélyezi. Fegyveres és előkelő emberek szavára kibékülnek, őt követik, fejedelmi ajándékokkal látják el, pl. Alvernával. A madarak meghallgatják, szavára a farkasok megszelídülnek. Mindenki segít rajta és senki sem árthat neki, mivel semmije sincs, semmit sem kíván, semmitől sem fél. így tehát Szent Ferenc eléri azt a külső szabadságot, amely — mint már nondottam — tulajdonképpen szabadulás mindattól, ami akadályozza az embert az Istentől elébe adott eszme megvalósításában. Ez a teljes szabadság, amely rendszerint lehetetlen az emberi teremtmény részére, aki a szenvedélyek áldozata és a mi emberi, tökéletlen társadalmunkban élő előítéletek rabszolgája. Szent Ferenc ezt a lelki szabadságot elsősorban az önmagán aratott győzelemmel éri el, de azután megszabadítja magát kora és a jövő előítéleteitől és a szokásosságoktól, mindig Krisztushoz hasonul és a világ ellenére cselekszik, kerek asztalt alapít Krisztus jelenlegi és eljövendő lovagjai számára, akiknek nem ad más törvényt, mint csak az evangéliumot, sem más fölötte álló tekintélyt, mint az Egyház tekintélyét. Ellentmondással is találkozott, amely őt sírásra késztette és amely éppen fiai közt támadt, mert azt akarta, hogy egyszerűek legyenek, amilyen ő volt abban a hőskorban. Éppen azért, alig, hogy megtették az első lépéseket a lelki életben, kettenként el-