P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

Terciáriusok. A szerzetes harmadik rend akár női, akár férfi ágának intézményei olyan sűrűen egy történelmi időszakban sem virágzottak, mint a XIX. században. Az elsők között kell említenünk Szent Ferenc Szegényeinek Nővéreit, akiket 1845-ben alapított Schervier Franciska s akik Németországban és Eszakamerikában terjedtek el; az Örökimádás Szegény Ferencesnőit, akik 1857-ben keletkeztek a betegek ápolására és az ifjúság, különösen az elhagyott ifjúság nevelésére és ez is Németországban és Északamerikában terjedt el; a Luxemburgi Irgalmas Ferencesnőket, akiket du Faing d'Aigremont Anna alapított; az Erzsébeti Harmadrendű Nők, akiket Vendramini Erzsébet csoportosított Páduában és Szent Erzsébet kolostori harmadrendi nőit Veronában ; a P. della Nativité Szimpliciántól alapított Margheritinákat, kiknek az a célja, hogy a megtért bűnös nők becsületét segítsék visszaszerezni és munkaalkalmat nyújtsanak részükre; a Templomról nevezett Miasszonyunk ferencesnőit, akiket egy buzgó terciárius pap, Rougier apát, Salles, majd Dorot plébánosa létesített a templomok és az isteni tiszteletek gondozására és a lelkigyakorlatokat végző papok anyagi támogatására; a Kis Jézus Ferencesnőit, akiket Micarelli Borbála kezdeményezett nevelés céljából. A férfi kongregációk között említendő Szent Ferenc Harmadik Rendjének Testvérei Spanyolországban, akiket 1830-ban alapítottak és ifjak nevelésével foglalkoznak; a betegápolásra alakult Waldbreitbachi Ferences Testvérek; a Szürkék (I Bigi), akiket P. Casoriai Lajos alapított és hivatásuk a betegek ápolása és a feketék képzése; Blyeheidei Szent Ferenc Szegény Testvéreinek Társasága Hollandiában, akik az ifjak nevelésével foglalkoznak és 1861-től kezdve elterjedtek Belgiumban, Németországban, Amerikában. A terciáriusok kongregációinak bár hosszadalmas, de nem teljes lajstroma eléggé megmagyarázza, hogy a szerzetes harmadik rendnek ez a kivételes fejlődése abban a korban, amely hivatalosan leginkább katolikusellenes volt és tagadta a természetfeletti világrendet, a franciskanizmusnak gazdag életrevalóságát jelenti. Ez a mozgalom az evangéliumból, regulájából veszi azt a képességet, hogy minden századnak megadja magának a századnak leginkább megfelelő szellemi tevékenység