P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

megzavarják a missziósok működését, akiket számban és erőben annyira megfogyasztanak, hogy csak a 70-es évek után nyerik vissza hatékonyságukat. Mialatt azonban szám szerint megfogynak, a számos bevándorlás folytán megnövekszenek feladatik. A jövevények ugyanis saját hitük elvesztésébe rohannak a protestáns új generációkkal való érintkezés folytán. Amerika különféle vidékeinek püspökei maguk kértek Európából ferenceseket, hogy az Amerikába átköltözött honfitársaikat gondozzák. Az elsők egyike az olaszok között, aki elment, P. Magliano Pamphilus volt, aki angolul megírta Szent Ferenc élettörténetét. A szinte határtalan kiterjedésű Délamerika még nagy területen nélkülözte az evangélium magvát. Bolivia, amelyben a XVII. században ferences kollégiumok voltak, hogy egyenesen a missziókra képezzen papokat, a XIX. század elején húsz évi szünetet tartott a függetlenségi háborúk miatt, amelyek miatt a szerzeteseket kiűzték. Azonban az egyik bátor spanyol P. Herrero András nem engedte magát megfélemlíteni s barátjával, P. d'

Alameda Cirillel újraszervezte a missziókat. Ez utóbbi később bíboros is lett ; Európába jött, hogy Spanyolországból megerősítéseket kapjon, azonban a kormány antiklerikálizmusa folytán (1834-ben) ki sem köthetett. XVI. Gergely azonban teljhatalmat adott neki, erre ő összetoborzott tizenkét olasz ferencest, akikkel visszatérve Bolíviába helyreállította a Chillian missziós kollégiumot. Egy év múlva másik utazást tett Európában. Ekkor nyolcvan spanyol és olasz rendtársat toborzott össze, akiket Perüban, Chiléban és magában Bolíviában osztott széjjel. Egyébként Bolivia az ő serény munkássága folytán annyira megújult, hogy két nagy apostoli helynökséget állítanak fel. P. András két év múlva meghal, miután hihetetlen munkát teljesített. Az olaszok között, akik választottak az ő felhívására, külön említést érdemel P. Giannelli József a luccai egyházmegyéből. Huszonegy éves korában utazott el Bolíviába és a tarija-i kollégiumban végzett rövid tanulmányi időszak után. Villarodrigo-gyarmat káplánja lett. Innen lassankint kiterjesztette apostoli működését a szomszédos törzsekre is, úgyannyira, hogy egyedül és segédeszközök nélkül új missziót alapított. Sikerült neki és mindig, egyedül oktatta a gyermeke-