P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

tekinti. Ferences lelkületének jele az is, hogy ellenszenves volt neki Pestalozzi tudományos enciklopédikus tanítása. Ez elé helyezi azt a másik irányt, amelynek középpontjában a nyelvi tanítás áll, értve ezalatt a kis gyermek belső valójának kifejezését és finomítását. Módszerének egész Európában voltak csodálói és el is terjedt. Itáliában, Milánóban Mayer Henrik és Toszkanában Lambruscnini alapítottak „Girard-féle iskolákat". Ez utóbbi — ezt állították róla — „Girardban éppen önmagát találhatta meg". Én azonban azt hiszem, hogy ez a ferences a S. Cerbone-i remeténél (Lambruschini) erősebben hangoztatja tanítványai előtt Jézus Krisztus példáját és mentségére legyen, ha a természetfölöttiség és a szentségek szerepét nem domborítja ki annyira, mint kellett volna, mivel neki egy protestáns ország nyilvános iskoláiban kellett működnie. A történészek. P. Girard az első ferences pedagógus a szó modern értelmében, aki a tanulmányozás nemében és a világiak közötti működésében elszakad a hagyományos talajtól, de nem a szellemtől. Majd sokan mások folytatják a ferences tanulmányokat, amelyekkel P. Papini Miklós megnyitotta a századot. A legjobbak között kell említenünk Palomes Alajost, Maglianoi Panfilot, Chérancé Lipótot, Civezzai Marcellint. P. Palomes Alajos La vita di S. Francesco (Szt. Ferenc élete) c. munkája nem tartalmaz újat sem a kritikát, sem a forrásokat illetőleg, hanem magán hordja a XIX. század történelmiségének pecsétjét. A szerző nagyon jól ismeri a modern francia, német, olasz tanulmányokat és a történelmet úgy fogja fel, mint fejleményt. Megvan a hite a keresztény előhaladásban, „mert a haladás az evangéliummal együtt jár, amely nemcsak tanítja az emberi tökéletességet, hanem abból törvényt csinál ; s mikor a barbárok a pogányság Rómájának templomait lerombolták, azt gondolva, hogy csak romokat hagytak hátra, öntudatlanul is azokat a márványokat készítették elő, amelyekből a pápák Rómája emelte egyházait". Ezzel az ékesszóló és csinos stílussal, amely azonban nem fárasztó, mivel élő és őszintén felfelé törő gondolatból származik, P. Palomes Alajos a középkort védelmezi.