P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

költség után, ha a kiadás meg nem kezdődik, amíg én vagyok a generális, talán többé meg sem lesz". Ez volt P. Bernardin siettetésének igazi oka. És ezt utoljára, szinte elhallgatva mondja. A gazdasági okok azonban magukban véve még jobban bántják, annyira, hogy a következő évben határozottan ismétli P. Fidélnek: „Szükséges, hogy megértsük egymást, Kedves Páter, mert én nem akarok adósságokat csinálni és nem érzem magam hivatottnak, hogy így folytassam tovább, annál inkább, mert valóban hiányzanak hozzá eszközeim. Szükséges tehát, hogy mérsékeljük és korlátozzuk eszményeinket, tudva azt, hogy a legjobb ellensége a jónak". A két kiváló ferences levélváltásából látható, hogy Szent Bonaventura Opera Omnia-inak fényes lapjai alatt a munkának és türelemnek mily nehéz igája rejtőzik, amelyet ferences módon hordoztak. Tudományos nemzetközi kollégiumok. P. Portogruarói Bernardin, aki mindenre gondolt és mindenről gondoskodott, fölértette az új kiadásra alkalmas zárda szükségességét, amely kiadás úttörő lehetett hasonlónemű tudományos munkák sorozatában. Különféle tárgyalások után megfelelőnek találta a Firenze és Poggio a Caiano közötti Rucellai-ak villáját: Quaracchit. 1877 októberében Quaracchit kolostorrá alakították, befogadva az első ferenceseket, akik oly méltó működéssel vették fel a tudomány dicsőséges hagyományát. Ezek a ferencesek P. Fidél és munkatársai voltak. Három német a szász provinciából : P. Jeiler Ignác, Deimel Jácint, Bechte Benedek ; egy írországi : Carey Lukács ; két olasz : Montegiovei Rocchetti Elpidius és Fregonei Bettarel Apollinár. Mindannyian, mivel Európa és Olaszország könyvtárainak átkutatásában segítségére voltak, folytatták munkásságukat a prolegomenák, scholionok, idézetek kényes részében, végre a sajtóban, amelyet P. Fedele nem láthatott. Még az első kötetet sem látta, mert felemésztődve meghalt 1881 augusztus 12-én, még mielőtt működött volna a Quaracchiba létesített nyomda, amelyet P. Casoriai Lajos sugalmazott. A házi nyomda, amely a tudósoknak lehetővé tette, hogy a sajtót ugyanazon rendbeli nyomdászokra bízzák, akik ugyanazért az eszméért dolgoznak és