P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

nak jó magyarázói, mint pl. Frassen, aki a század elején halt meg, Boyvn és Krisper, jó gyűjtő, mint Montefortino Jeromos, aki — talán tudtán kívül — megvalósítva Bertrand Eutropius tervét, összeállította a scotusi summát, Aquinoi Szent Tamás summa-jának rendje és rendszere szerint, ezek nem tetézik az eredeti gondolkodók hiányát. Ami még rosszabb, érezzük, hogy Scotusnak ezek a tudós tanítványai messze vannak a századnak attól a büszke öntudatától, amely más utakon halad és már nem értik a skolasztika nyelvezetét. Sajnálkozással kellene következtetnünk, hogy a ferencességnek nincs helye a XVIII. század gondolkodói között, ha mintegy belső életrevalóságának bizonyításakép nem találnánk meg köztük a legnagyobbat és legegyedülállóbbat : Vico Ker. Jánost. A bölcselőknek hagyjuk annak megvitatását, vájjon Vico magáévá tette-e Skótot és mennyire alakította át, az azonban bizonyos, amint újabban is írták róla, hogy a skotista irányzat alkotja Vico János bölcseletének első időszakát. Mivel ifjúi tanulmányai eltörölhetetlen nyomot hagynak lelkületében, nem hajlik meg egy előítéletes tétel előtt sem, észrevéve az Új Tudományban (Scienza Nuova) a skotista csírákat. így tehát anélkül, hogy túloznánk a számos és bensőséges ferences barátság hatását Vico gondolkozására, történelmileg bizonyos, hogy 1725-ben a Scienza Nuovanak (Új tudomány) első példányát P. Giacchi Bernát kapucinusnak, a magasztalt szónoknak és kedves bizalmasának küldötte meg e jelentős szavak kíséretében : „Kérem alázattal, fogadja szokott fennkölt lelkülettel, amint a többiekkel is tett mindenkor, ezt az én utolsó és leggyengédebb szüleményemet, amely az ön jóvoltából szerencsésebb fogadásban részesül durva kámzsája alatt, mint az előkelők bíbora és bársonya között". Halála óráján is kapucinust hivatott: „Miután látta, hogy minden emberi segítség hiábavaló és gyümölcstelen, magához hivatta a tudós kapucinust és bensőséges barátját, P. Palazzuoloi Antal Máriát, hogy részesítse az utolsó baráti szolgálatokban, mellette lévén a rettenetes kimúlásnál". A „durva ferences gyapjúra", mint anyai ölbe óhajtotta gondolkozásának alig megszületett termékét letenni; ferences karok, mint anyai karok között akarta várni a halált, így az agyongyötört modern gondolat, melyet Vico hirdet, nem