P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

és XVII. században nem kapta meg végleges formáját, úgy hogy a stációk száma hét és harminchét között váltakozott; ferences befolyásra végleges, a jelenlegi alakban fejlődött ki a XVII. században, amely az eladdiakat helyettesítette, amelyet XI. Ince pápa 1686-ban brévével megerősített, amely a keresztút jámbor gyakorlatához búcsúkat csatolt „a szenthelyek ferences guardiánjainak szokása szerint". A jansenisták nem fogadták el Urunk szenvedésének azokat a részleteit, amelyek nem találhatók az evangéliumokban, ezért eltörölték volna a Szűzanyával és Veronikával való találkozást, a hármas elesést, amely szerintük a Megváltó szentségével és erejével összeegyezhetetlen gyengeséget jelentene. Pujati 1782-ben Pistojaban keresztúti gyakorlatot ad ki, amelyben bár megtartja a tizennégy stációt, de az evangéliumból hiányzó hat hagyományos állomás tartalmát megváltoztatja. Ennek során azután Máriával való találkozás helyett a Fájdalmas Szűzanyához való fohászt vesz fel, a hármas eséshez a keresztet hordozó Krisztus kínja feletti három elmélkedést fűz; Veronika találkozása helyett elmélkedést ír annak szükségéről, miképp kell önmagunkban Krisztust lemintáznunk, Jézus holttestének Mária karjába helyezésénél imát szúr be az Erős Asszonyhoz, aki a kereszt lábánál Fia halálának vértanuságát viseli. Ezen kívül téves teológiai elvek és vitás pontokat csempész be. Elmondatja a Miatyánkot és Udvözlégyet népnyelven, de kiküszöböli az Álla a keserves Anya verseit, „amellyel szemben, mint mondják, a jansenisták különleges ellenszenvet tanúsítottak". Pujati az előszóban Ricci Scipiora célozva úgy nyilatkozik, hogy azért írta „ezt a könyvecskét, hogy mint felvilágosult személy jámborságát elégítse ki . . . abban, amiben a hasonló könyvecskék az evangélium jámborságához hozzá szoktak adni". És így fejezi be: „Mindezt Méltóságodnak és Főtisztelendőségednek figyelmébe ajánlva, amik előtte vannak, hogy kiirtsa a szívetimádás (cardiolatria !) képtelen és hóbortos ájtatosságát : szíveskedjék ezt a vékony könyvecskét elfogadni, hogy helyettesítse azokat, amelyek egyházmegyéjében forgalomban lesznek". És Ricci a plébánosoknak írva melegen ajánlja Pujati keresztútját, „mint amelyben nem jámbor hiszékenységek, hanem Jézus Krisztus szenvedéséről igaz és komoly elvek vannak". S ugyancsak