P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

tokon. Néhány hétig remetemódjára élnek a partokon. Hamvazószerdán megtudják a püspöktől, hogy a síkságon minden csendes. Erre tolmácsukkal, egy megtért mohamedán ifjúval leszállnak, hogy prédikáljanak. Csakhamar híveket szereznek és velük együtt szerzetesi hivatások, sőt vértanuk is keletkeznek. A többi között két fiatal ferences — az egyik albán, a másik tatár — karóbahúzás szenvedései közepette hal meg. Az egyik Krisztus kínszenvedésének tiszteletére ajánlja szenvedését, a másik pedig, mint a gyermek, aki végső szükségben segítségül hívja atyját, felkiált : „Szent Ferenci Szent Ferenc!" Mégis a misszió állandósul Trosciani síkságán, amely albán Rivortortofélévé vált, ahol nyolc nap alatt nagyon kicsi helyen építettek házikót. Végső szegénységük ellenére a két ferencest a vidék gazdag képzelőerejű barbár népe legendás királyi fogadtatásban részesíti. Az egyiket, mint a spanyol király fiát, a másikat, mint Róma királyának fiát ünnepli. Amikor a misszionáriusok a síkságot szinte katolikussá tették, megkísérlik a hegység megmászását, ahol nemcsak törökök, hanem félvad keresztény törzsek is vannak. Ezek azonban rosszul fogadják és felingerülten utasítják vissza őket, mivel a többnejűség ellen küzdenek. A legdühösebbek az asszonyok, a törvénytelen feleségek, akiknek sikerül két ferencest, Offidai Szalvátort és Mantovai Pált, majd másokat is megölniök. Maga a tömeg, miután állati dühe lecsillapodott, sajátságos változékonyságával megbánja tettét és mellét verve odasorakozik a vértanuk köré, akik itt is vérükkel nyitnak utat a hitnek. Néhány év múlva 100.000 katolikust számlált Albánia. Sokszor a missziók nemcsak lelkeket hódítanak, hanem előmozdítják a tudományt is. Ilyen misszionárius és felfedezőféle P. Pistoiai Corradori Arkangyal, akit a Hitterjesztés Kongregációja küld 1630-ban Egyiptomba. A bátor szerzetes elmegy egészen Esnekig, beutazza Thebaist és Felsőegyiptomot „gyakori életveszedelmek között" s a kopt nyelv és a núbiai nyelvjárás érdekes tanulmányaival felszerelten tér vissza. E mellett itáliai-núbiai szótárt is készített. A század közepe felé és a ferences missziós tevékenység jórészének középpontjában kell tennünk azt a három körlevelet, amelyet P. Nápolyi János generális miniszter adott ki 1647-