P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

agyon nem kövezik és agyon nem nyilazzák. S mintha erre az apostolságot megtermékenyítő vértanuságra szükség lett volna, mivel a ferencesek ötven év múlva visszatérve, viszonylagosan békésen töltöttek el egy századot, hirdetve az evangéliu­mot a rabszolgáknak és foglyoknak. A kapucinusok Kongóban munkálkodnak és halnak meg; a reformáltak Abesszíniában, az obszervánsok Líbiában dol­goznak ; Tripolisznak első vértanúja B. da Pont Ker. János, egy Val Socana-i testvér. Az 1633 és 1691 közötti etiópiai misszió háromfelvonásos szomorújátéknak nevezhető. Az elsőnek (1633—1642) hőse P. Virgoletta Antal, a misszió prefektusa volt. Ő és társa, P. Pes­copagano, iparosként jelent meg — az első szűcsnek, a másik rézmetszőnek, mondotta magát — hogy így apostolkodhassanak. Munkások, rabszolgák lettek és két éven keresztül elszigetelten, segítség, pénz és gyónás nélkül éltek. Majd kútban fogolyként őrizték őket és Massuatól Suakinig gálád hajóztatást kellett kiállaniok egy kis csónakban, ördögi vezető és egyenlítői for­róság mellett s három napon keresztül víz nélkül, halálos szom­júságban voltak. P. Virgoletta meg is halt. — A második idő­szaknak hőse P. Pescopagano, az egyszerű és szent ember, akinek nem sikerült a missziót a portugálok, etiopok és törö­kök kapzsiságától megszabadítani, habár „nem kívánt más kegyelmet ebben az életben, mint azt, hogy misszióba mehes­sen és a katolikus hitet elvethesse prédikációjával, jópéldájá­val és vérével", mégsem tudott Massuán túl jutni. Nyolc évig — mint ahogy ők kifsjezik magukat — nem ettek-ittak mást, mint csak —, a fájdalom kenyerét és a könnyek vizét". Suakin­ban fejezték le társaival együtt, mivel a pasa Etiópia királyától meg akarta nyerni az ígért 130 uncia aranyat. — A harmadik időszak két ferences vértanuságával és a többiek munka- és betegség-szenvedésével végződik. Gyorsabb leforgású a franciaországi Szent Dénesről neve­zett rekollektusok tragédiája. Őket a keletindiai hajóstársaság Madagaszkár-sziget egyik missziójába hívta meg. A misszioná­riusok Dieppe-ben (Eszakfranciaországban) szálltak fel a „Notre Dame" hajóra, amelyet Lisszabon környékén algiri kalózok vet­tek körül. Amíg a tengerészek és az utasok védekeznek a

Next

/
Thumbnails
Contents