P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

nyebben megtehetik, mert nem ismerik meg őket olyan könynyen, mint az idegeneket. 2. Kéri az egyházszervezet jobb megállapítását. Egy püspök helyett, aki nem is lakott mindig Japánban, minden misszionárius rendnek egy metropolita alatt legyen püspöke. „A püspökök és papok — mondta — Krisztus titokzatos testének csontjait és inait képezik". A ferences vértanú előterjesztései azonban nagyon későn érkeztek meg ; akkor jutott el hozzájuk, amikor — Bartoli ismeretes kifejezése szerint — ha ezer vagy tízezer japán pap is lett volna, csak az áldozatok számát növelték volna, nem pedig a munkásokét. 1638-ban a japán kikötőket az európaiak elől elzárták, hogy csak több mint kétszáz év múlva nyíljanak meg. S e felszabadítást Franciaországgal létrejött kereskedelmi szerződésnek köszönhetjük. A párisi missziók papjai a vértanuk földjére visszatérve, találtak keresztény gyarmatokat, amelyek papi segítség nélkül hagyományozták át századról-századra egymásnak a keresztséget és hitet. Es a Confiteorban, anélkül, hogy ismerték volna, sokan megnevezték Szent Ferenc Atyát. Ez a név a festőnek névjelzése volt az időtől és az elhagyatottságtól elhomályosult freskó alján. Mialatt Japánban a sötétség korszaka érvényesül, azalatt Kínában a jezsuiták megérkezése után, akiket a ferencesek és a dömések követnek 1633-ban, a misszióügy mindjobban előrehalad. A tehetséges spanyol Szűz Máriáról nevezett Antal működése révén, akit VIII. Orbán a keleti ferences missziók apostoli helynökévé nevezett ki. Kínában, különösen Shantungban, templomok, zárdák és erős keresztény hitközségek keletkeztek. Ez a P. Antal annyira jártas volt a kínai nyelvben, hogy letette a mandarin vizsgát. Ő kezdi meg a jezsuiták ellen a híres alkalmazkodási vitát (controversia accomodationis), azt tartva, hogy bizonyos kínai szertartások és szokások összeférhetetlenek a katolikus istentisztelettel. A hosszú vita túlnőtt P. Antal életén. A XVII. században különleges kínai esettel kezdődik. Róma azonban azzal végzi, hogy megerősíti a ferencesek tételét, akik a szabadság és az alkalmazhatóság legszélesebb szemüvegén keresztül, amely őket mindig a szeretet készségével mozgatja, nézik az egyes lelkiismereteknek és tömegeknek megengedhető határokat. Másrészről a vita nem