P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
Boldog Barcelionai Bonaventura és reformja. (I ritiri.) Nem kell azt hinnünk, hogy a XVII. század különféle eretnekségeivel szemben a ferences visszahatás csak szellemi téren történt. Mint a XVI. században, most is van egy másik formája, a benső vezeklő visszahatás. Ebben a században is szükségét érzi a franciskanizmus, hogy visszatérjen önmagába és maga fölé emelkedjék, hogy megreformálja önmagát, mivel — sajnos — az emberi dolgok természetében van, hogy a vallásos buzgóság lelohad, ha nem ösztökélik szent emberek; ime, alig ötven évre a reformáltak mozgalmától magában a ferences reformáció szívében egy újabb mozgalom, a magábaszállás és penitencia mozgalma van meg. Ezt nagyrészben egyik szegény laikus testvér, Boldog Barcellona Bonaventura támasztotta fel. Először hazájában, Spanyolországban, azután mint zarándok Assisiben, a kis San Damianoban, amely annyi ferences vállalkozásnak volt ihletője és kiindulópontja, hallotta a nagy parancsot: „Menj Rómába, örvendeztesd meg az én házamat". Bonaventura testvér megállt Fonte Colomboban és innét, ahol Szent Ferenc megírta a regulát, folyamodványt terjesztett fel VII. Sándorhoz, engedné meg neki, hogy magányt (ritiro) alapíthasson, vagyis olyan zárdát, amelyben a testvérek megtarthatnák a regulát sine glossa (magyarázat nélkül) engedelmesen alávetve magukat a guardián, a provinciális és a generális elöljárók parancsának. Habár ezek a ritirik nem voltak újdonságok a rendben, Bonaventura testvérnek mégis kellett még egy kissé várnia, mint a Szent Izidor és a Capranica portásának, míg álmát elérhette. Végre Barberini bíboros, aki őt szentnek tartotta, 1662ben levelet írt érdekében a püspökök és szerzetesek Kongregációjának és kért valami alázatos, eldugott, elrejtett zárdát, ahol Bonaventura testvér néhány rendtársával a legszigorúbban megtarthatja a regulát. Ekkora közbenjáró segítségére megkapta a Santa Maria delle Grazie di Ponticelli kolostort, ahová a reformált római rendtartomány provinciálisának engedelmessége alatt visszavonult; később meg volt az az öröme, hogy ritiriket alapíthatott még S. Angelo di Montorio Romano-n, a
