P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
nap az akarat levetése útján a szenvedés megszeretésének van szentelve. Az Istennel való egyesülés megköveteli, hogy minden dologtól, meg a ráeszmélésektől és gondolkozástól is tökéletesen fosszuk meg magunkat, mivel az elmélkedő példaképe a kereszten függő, mezítelen Jézus Krisztus, P. Alexandrint a kapucinusok Keresztes Szent Jánosának mondták, azonban Szent Bonaventura iskolájának hatása nyilvánvalóan kitűnik munkásságából, valamint a XVII. század ferenceseinek majdnem összes apologetikai, aszketikus és misztikus műveiből is. A nagy doktor ihlette meg őket, akár a léleknek Istenhez való lépcsőzetes felszállása, akár Krisztus embersége tiszteletének kézzelfoghatósága és melegsége, akár pedig az elmélkedésben és áradozásokban mutatkozó édessége révén. A tan maga régi, csak — alkalmazása új — a ferences módszernek megfelelően, nemcsak a korabeli eszmékhez alkalmazkodik, hanem az olvasók társadalmi állapotához is. Éppen ezért e munkák manapság két szempontból is érdekelhetnek bennünket. Esetleg azért, amit történelmi és vallási szempontból tudunk meg belőlük, vagy pedig különösen azért, amit az örökkévalóról mondanak. Ilyenek az életkalauzok és életszabályok, mint pl. Exercises d une âme royalle dans les saint employ du jours, 1) amelyet P. Gamaches Ciprián 1655-ben írt királyi gyónója, Angolországi Henriette részére; Vie réglée des dames qui veulent se sanctifier dans les monde 2) c. könyvben P. Reimsi Ferenc Mária az úrnőket vezeti el napi foglalatosságaikra a reggeli felkeléstől (hat nyárra, hat télre) egészen a lefekvés órájáig (tíz télre, tizenegy nyárra). Ezekből a művekből arra következtethetünk, hogy a ferencesek, köztük De la Ciotat Alexandrin is, az új ignáci, szalézi, teréziai lelkiség-áramlatból valamit magukévá tettek. Amit elsajátítottak, az lényegében csupán visszaszerzés, amennyiben a ferencesek csak új formában veszik vissza a tant és módszert, amit különben ők hajdan tanítottak. Vagy az ő eltulajdonításuk (ez különösen megjegyzendő a bölcseleti és teológiai tudományban) áthasonulássá válik a törekvések egyformasága *) Egy királyi lélek gyakorlatai a nap megszentelésére. 2) Amaz úrnők szabályozott élete, akik a világban meg akarnak szentelődni.