P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

között, 1618-ban a nápolyiak és III. Fülöp között létesített békét. Ez utóbbi volt utolsó követsége s ez a küldetés részben hazaszeretetből is származott, mivel az volt szándéka, hogy a Délitáliát sújtó szörnyű pénzügyi elnyomatást könnyítse meg. Szent Lőrinc eredménnyel is járt, azonban hazájában már nem térhetett vissza, mivel 1619-ben Lisszabonban meghalt. — Minden igaz íranciskánust a halál útközben lep meg. Ezt az áthagyományozott hivatást folytatja a kapucinus Casalei Jácint. 1621 és 1627 között teljesített nagyon különleges diplomáciai tevékenységet Bécsben, Párisban, a spanyol udvarnál és a regensburgi diétán. Harcol az európai hatalmak macchiavellisztikus tervei ellen, hogy így egyesítse a katolikusok különböző erőit és a német protestánsok győzelmét megakadályozza. Másik célja pedig az volt, hogy szükség szerint gátat vessen Richelieu politikáját védő rendtársa Tremblay József működésének. Valtellina

1) önkormányzatáért való harcában jó hívőnek és jó itáliainak mutatkozott. Erre nézve írta: „A katolikus vallás kártalanítása, a keresztény fejedelmek közötti megegyezés és Itália szabadsága az a három kedvező tényező, amely Valtellina rendezésében szerepelhet". Lévén a bajor hercegnek barátja, 1626 és 1627 között arra törekedett, hogy békét létesítsen Németország protestánsai és katolikusai között. És hogy a katolikusok felsőbbségét biztosítsa, megkísérelte, hogy a pfalzi fejedelem fiát a katolikus vallásban neveljék és a német katolikusok részére igyekezett megnyerni Angolország királyát, akihez titkos követként elküldötte nemes embernek neve és ruhája alatt egyik rendtársát, P. d'Ales Sándort. Habár fülig belemerült a politikába, P. Casalei Jácint azért mindig nyilt becsületességgel cselekedett. Célja az volt, hogy „kibékítse a kereszténységet — ezt írta Portugáliai Don Emmánuelhez abban a levélben, amelyet azért küldött, hogy bizonyító ereje legyen a hatalmaknál — hogy megszüntetve egymás között a különbségeket, egységesen tudjunk a közös x) Valtellina (Veltlin, Teglino) az Adda felső folyásának 90 km hosszú völgyvidéke a Como-tó, Berninai és Bergamascoi Alpok között. A középkorban Lombardiához tartozott, majd a milánói hercegség részét képezi. 1512-ben a svájci Graubündenhez csatolták. 1620-ban a katolikus lakósok a tisztviselőket és a reformátusokat legyilkolva függetlenítették magukat. Jelenleg (1859 óta) Olaszországhoz tartozik.