P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

tározatokat, amelyeket az előző pápák foganatosítottak az áthágok ellen. Ez a dekrétum nagy örömöt okozott az összes ferenceseknek. Az Aracoeli, a ferencesek régi székhelye, három nap és három éjjel viszhangzott a hálaadás és öröm énekétől. Ezekben az években és különösen XV. Gergely dekretuma után a Szeplőtelen tisztelete a ferences lelkiségben is nagyobb lendületet nyert. A ferencesek a segoviai káptalanon megesküdtek, hogy Mária kiváltságának védelméért, ha kell, készek életüket is feláldozni. Tánulmányok és akadémiai ülések foglalkoztak e tárggyal. A Szeplőtelen tiszteletére az összes nemzetek között világi társulatok alakultak és majdnem minden ferences templomban megvolt a csillagokkal övezett Szűzanya képe, amint a földet, a holdat és kígyót lábával tiporja, karjában a Kisdeddel, aki hegyezett kereszttel, mint valami lándzsával döfi át az ördög fejét. A kis Jézus jelenléte azt bizonyítja, hogy a ferences felfogás szerint az Anya győzelme Istenfiáétól elválaszthatatlan, sőt annak alávetett. A murillói Szűz, aki egészen egyedül van az isteni fényárban, inkább szép művészi alkotás, mint a Szeplőtelenség tanát bevezető Duns Skót-féle krisztocentrikus elv alkalmazása. A XVII. század első felében előmozdított tanulmányozás jó szolgálatot tett a század második felében fellángoló vitában a domonkos rendűekkel szemben, akik ekkor megtámadták a Szeplőtelen Szűz Fogantatásának tiszteletét, de nem bántották a Szűznek Szeplőtelen Fogantatását. Jóllehet csak a jelzőnek máshova helyezéséről van szó, de ez nem kevésbbé vezette őket a XV. Gergely dekretumát megelőző állásfoglalásba, vagyis a Megszentelődésbe, nem pedig Mária Szeplőtelen Fogantatásához. 1649-ben IV. Fülöp X. Incének mint saját kötetét nyújtotta át a jeles ferencesek bizottságának munkáját, az Armamentarium Seraphicum et Regestum universale tuendo titulo Immaculatae Conceptionis c. művet, amely talán közvetve közreműködött VII. Sándor 1666-ban kiadott rendeletének. a Sollecitudo omnium ecclesiarum létrejöttében. Ünnepélyes pápai emlékmű ez, amelyik felújítja és kiterjeszti a Szentszéknek azokat a rendelkezéseit, amelyeket eladdig csak foganatosított a Szeplőtelen tiszteletére, akit 1645-ben a toledoi káptalan az egész ferences rend különleges Védasszonyává