P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

ségtől atyjuk jellegzetes módszerével védték magukat és hasonlókép az Egyházat is : mielőtt másokat megjavítanának, megjavítják önmagukat. Ezért térnek vissza az eredeti szigorúsághoz, mellőzve a tudományosságot. Mikor azonban az ellentámadás szellemi erőszakossága helyébe az ellenreformáció átgondolt és módszeres védelme lépett, a ferencesek történelmi szükségszerűségből a XIII. században járt útra tértek, a sancta rusticitasból a tudományhoz folyamodtak és a régi spirituálisok szigorúságának felkarolásával, középkori nagy mesterek köteteit is forgalomba hozták. Bölcseleti ébredés. Szent Bonaventurát ezután is magyarázatokkal látták el, mégpedig nemcsak mint misztikust, hanem mint bölcselőt is. A bonaventurai tanulmányozás élő tűzhelye Rómában a tizenkét apostolról nevezett konventuális kollégium, itt láttak napvilágot Pietro Capuleio, Gabrielli Félix és Augustinus Bonifác művei. Legnagyobb Bonaventura-követőknek a kapucinusok maradtak meg, akik közül a spanyol Trigoso Péter a XVI. század vége felé megkisérelte Szent Bonaventura dogmatikájának összeállítását, Marcantonio Galizio da Carpenedolo igyekezett rendszeres szerkezetbe foglalni, Valeriano Magno pedig baconi éles elméjével foglalkozott fizikai és tapasztalati tudományokkal és meg is előzött néhány modern elméletet a fényről. de e tudományoktól a Szent Bonaventura-szerinti minden tudományt magába foglaló teológiai távlatokhoz csapott át. A ferencességnek a XVII. században egyik legnevezetesebb ténykedése Duns Skóthoz való visszatérés. Ez a tünet szórványosan már a XVI. században Licheto magyarázataival és a század első éveiben Suarez műveivel kezdődött. 1620 és 1630 között ellenhatásként jelentkezett Bzoviusnak Duns Skót ellen kiadott célzatos iratával szemben, amely irat sok védelmi életrajznak adot létet a ferences teológus érdekében. Ezt komolyan folytatta a római Inquiziciónak az a határozata, amely Duns Skótnak igazhitűségét jóváhagyta. Erre a határozatra hivatkozva a toledói káptalan 1633-ban elrendelte, hogy a rend bölcsészettanárai kövessék Duns Skót tanát. Mivel művei szétszóródtak, szövegük pedig meghamisított vagy csonka, sok