P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

védik az emberi szabadságot egész terjedelmében, mint olyat, amely az isteni mindentudás hitcikkelyéből folyik, az elsők­ként jelentik fel tizennyolc cikkellyel Baius eretnekségét, amely eretnekség Janseniusnak volt előfutára s mialatt gondolkozás­ban és tevékenységben helyesen értelmezett akaratelvűséget hirdetnek, addig a bensőséges és különösen a szemlélődő élet­ben az Istenre való ráhagyatkozást és Isten működését enge­dik érvényesíteni. A XVI. század misztikus ferences írói többé­kevésbbé Szent Bonaventura után indulnak, bár gondolkozás­módjukban nagyrészt megtartják saját egyediségüket. Szerintük az imában az értelemnek nemleges része van, az akarat pedig tevőleges szerepet tölt be mindaddig, míg el nem ér a szem­lélődéshez, ahova kegyelemmel, nem pedig emberi fáradsággal vagy szorgalommal lehet eljutni. Madridi Alfonz, ez a kevésbbé misztikus, de mindegyiknél aszketikusabb író Espejo de illus­tres personas c. müvével a világ nagyjai felé irányozza apos­toli működését, rövid és nagyon elterjedt Arte para servir a Dios c. könyvével pedig megtanította Szent Teréziát a szentség titkára, amely az Isten akaratával való szerető megegyezésben, az érzelmek férfiasságában, a bizalomtól mérsékelt szigorban és a belső örömben áll. Említhetjük Ossuna Ferencet, aki ugyan­csak Szent Teréziát tanította meg az összeszedett imára Abbe­cedario spirituálé című munkájával, míg Bernardino da Laredo a Subida del monte Sion-nal kinyilvánította neki, hogy a nyu­galom imája, az ő Istenben lévő, megfejthetetlen pihenése a nélkül, hogy valamire is gondolna ; Alcantarai Szent Péter vé­gül Trattato della meditazione c. könyvében a szemlélődő lé­leknek azt tanácsolja, hogy úgy hallgassa az Urat, mintha egyedül neki beszélne. Nevezetes még Diego d'Estella Medi­tazioni sullamor di Dio és Bonilla János Trattato della pace delianima c. műve. Az utóbbi ihlette Scupolit a híres Lelki harcának (Combattimento spirituálé) megírására. A felsorolt művek inkább az isteni, mint az emberi tevékenységről szól­nak és az akarat számára nemis annyira erőt kérnek — ami gondolati következménye a szigorúan vett elmélkedésnek — mint inkább a szeretet örömmelteljes és bizalmas lendületét. Igaz és kell is, hogy megemlékezzünk arról, hogy ők a haladó lelkekre fordítják figyelmüket és náluk feltételezik, hogy a szen-

Next

/
Thumbnails
Contents