P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
gyarmatosok erőszakosságai ellen. Iskolákat nyitnak, templomokat építenek, kórházakat alapítanak. Üldözőiknek megbocsátanak, ha kikergetik őket, visszatérnek; ha vértanuhallálal múlnak ki, olyan emléket hagynak hátra, amiből újabb keresztények születnek. Ez az ő történetük Indiában is, ahol Xavéri Szent Ferenc útját egyengetik. 1524-ben tizenkét ferences érkezik meg Mexikóba elsőnek. Kolostorokat, iskolákat, kórházakat emelnek és Zumarraga János, aki a misszió főnöke és az indiánok első püspöke volt (az indiánok atyja) s Gandi Péter laikus testvér megértő, fáradhatatlan apostoli működése következtében nagyon megkedveltetik magukat a bennszülöttekkel. A ferencesek Mexikó számára ugyanazt tették, amit a XIII. és XIV. században a legtávolabbi Kelet részére műveltek. Amint akkor négy itáliai származású ferences, Pian dei Carpini János, Montecorvinoi János, Pordenonei Odorik és Marignollei János megtanította Nyugatot ama távoli vidékek szokásaira és történelmére, a XVI. században hasonlóképp három spanyol ad kimerítő közléseket Mexikó vallásáról és hagyományairól, meghódításáról és megtéréséről, pogány korszakáról és első egyházi történelméről. Műveik pedig — amelyek egészen a mult század közepéig kiadatlanok vagy elfelejtettek voltak — a mexikói ókor ismeretének alapját képezik. E három ferences : Sahagun Bernardin, Torquemada János és Toribio Motolinia de Benavente. Sahagun Bernardin lefordította klasszikus azték nyelvre az evangéliumot és a szentleckéket s nagy érdemet szerzett másik művével, a História general de las casas de Nueva Espana-v al. Torquemada János Új-Spanyolországnak Titus Liviusa Monarquia Indiana c. művével tűnik ki. Toribio Motolinia de Benavente pedig, aki az első tizenkét misszionárius egyike volt, a História de los Indios en la Nueva Espana szerzője. A Fülöp-szigetekre az obszervánsok egyik legszigorúbb ága, a Szent Józsefről nevezett custodia (őrség) sarutlan ferencesei viszik el a keresztény művelődés minden jótéteményét, a kollégiumoktól egészen a bélpoklos telepekig és mivel zavartalanul dolgozhattak, az egyik legvirágzóbb missziót alapítják meg. Ha sürgős volt, hogy elfoglalják az Újvilágot, mielőtt a protestánsok megelőznék őket, éppoly fontos kötelességszámba