P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

ELSŐ FEJEZET. Szent Ferenc és kora

dását a városi elembe, a pénzgazdaság előretörését a földgazdaság helyébe, a vásárok és piac növekedését, a kisebb ipari és kereskedői ügynökségek felszaporodását, amelyekben a kézművesség az egyéni szakképzettség segítségével nyer céhbeli minősítést. Ez a gyökeres politikai és gazdasági változás, amely egészen átszövi a császárság egyetemességét, tevőlegesebb és mozgalmasabb életet kelt, mint a hűbériség. Különböző szellemi igényei vannak, amelyek — egyebek között — még a hivatalos iratokban is a népnyelv elterjedésének és használatának jelentőségteljes tényében mutatkoznak. Egy nyelvnek az átalakulása pedig olyan súlyos következményű jelenség, hogy az nem eshetik meg á művelődés átalakulása nélkül ; a népnyelv új népelemet jelent. Ez a városba tömörült új nép elkerülte a hűbéres Egyház figyelmét, sőt elkerülte az Egyház egyik legnagyobb erősségének: a régi szerzetességnek jótékony befolyású figyelmét is. Amióta Szent Benedek az imádság és szigorúság mellett a munka és elvonultság elvével megteremtette a latinnyelvű nyugaton a szerzetesi életet, amely már előtte is megvolt — azóta az apátságok az evangéliumhirdetés, a nevelés, a művelődés nagy gócpontjaivá váltak a barbár és hűbéres világ közepette. A várak korlátlan hatalma mellett és gyakran azzal szemben emelkedett az apátság, amely az apát és a szerzetesek vezetése alatt fekvőségeivel a munkások egy-egy falvát képezte. Az apátságoknak megvolt saját könyvtáruk és iskolájuk. Feltörték a szűz földet. A földműveléssel, renddel és jóléttel egyetemben ők vitték a keresztet oda, ahol még bálványokat imádtak. Nagy Szent Gergely kezdeményezésére a bencések lesznek az első misszionáriusok. Canterbury Szent Ágoston negyven rendtársával megtéríti Angolországot, Szent Bonifác Németországot, Szent Adalbert Magyarországot és Csehországot. A bencés regula az idők kedvezése folytán más hatásokat is bocsátott ki magából, amelyekben égett az újításravágyás. Ilyenek voltak a cluniek és ciszterciek Franciaországban, a kamalduliak és vallumbróziak Itáliában. A nagy bencés törzsnek ezek az erőteljes ágai, amelyek a X. és XI. században hajtottak ki, hódították meg az Egyház és a művelődés számára Németország, Skótország, Írország éá Skandinávia még barbár