P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
rendelte alá őket. Ez alkalommal is a létezés közös törvénye szerint újra kizöldel a ferences törzs, feláldozza a merev egységet a szabadságért és fejlődésért, mert a rend élő növény és nem változhatatlan kőoszlop. Különben a magány és bűnbánat iránti hajlam nem engedte a különféle ferences reformokból kiveszni a tevékenység közös sajátosságát. A legnagyobb szigorúság szüli a legtevékenyebb embereket. Ximenes de Cisneros Ferenc bíboros, aki ötvenéves korában vette fel a ferencesek ruháját, kezdetben három évet majdnem remeteségben töltött. Ebből az engedelmesség szakította ki, hogy a rend, az Egyház és az állam legmagasabb hivatalait ruházza reá. Ximenes ezekben a széleskörű hivatalokban kitűnt állhatatos kötelességteljesítésével és eszméivel, amelyek őt aztán a spanyol egyházi megújhodás fejévé avatják. Ennek a nagy bíborosnak köszönheti Spanyolország a barbárok feletti győzelmeit, Oran megszerzését, amelyet saját költségén vezetett, az alcalái egyetemet, amelyet nyolc év alatt építtetett és negyvenkét katedrával alapított meg, a hires alcalái polyglott bibliát és első sorban azt az igen fontos eredményt, amelyet az ellenreformációban kivívott. Az első vetés Ximenes érdeme! És mégis ez a grand, aki a tudomány és tevékenység terén megvalósította Szent Bonaventura és Bacon ferences programmját Spanyolország alkirályaként, amivé őt Ferdinánd kinevezte, visszavonult a csendes alázatosságba és mint öreg szegényen, egyházmegyéjébe száműzötten halt meg, aki a spanyol grandok büszkeségét szandálja alá hajtotta. Ferences végi Egy másik bíboros, Quinonez, a Sierra Moréna egyik sarútlan ferencese volt de Angelis Ferenc néven. Előzőleg a rend generálisa, V. Károly és VII. Kelemen legkedvesebb embere volt, ezért titkos követként járt sok nehéz megbízatással a pápa és a spanyol király közt éppen azokban a legrettenetesebb hónapokban, amelyek Róma kifosztását (Sacco di Roma) megelőzték és követték. A század legszentebb ferencese Alcantarai Szent Péter, a fáradhatatlan szónok volt. Az a felelet, amelyet d'Oropesa grófnak adott, aki korának romlása felett siránkozott, hasonló ahhoz, amellyel Szent Ferenc válaszolt annak, aki azt kérdezte