P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

kultuszát dicsőítik és mielőtt még a bölcsőben lévő sajtó az élőszó uralmát átvenné, a bűnbánattartás ferences szónokai az erkölcsi követelményre mutatnak rá. Szónokokat említek, mivel a XV. században a ferences gondolat a leggazdagabb és leg­tevékenyebb módon az ékesszólásban nyilvánul meg. Ebben a században nincsenek nagy bölcsészek, sem nagy írók a szó szoros értelmében, de vannak olyan szónokok, akik azt hirde­tik, amit átélnek. Ezek aztán az élet ferences fölfogását átön­tik a tömegekbe és a művészetbe. Ezt bizonyítja működésűk. Időben és értékben is az első Sienai Szent Bernardin. Sienai Szent Bernardin és Sarteanói Albert. Ez a gyenge testű és gyengéd lelkületű ember negyven éven keresztül járja Közép- és Északitáliát. És rendszerint me­•zítláb, vagy ha beteg volt, szamárháton. Közben prédikál a tanyákon virradat előtt, prédikál a zsúfolt tereken, prédikál egy­folytában négy óráig. Irányítja Itáliában az obszervanciát, ko­lostorokat alapít vagy megreformál, tanácsokat ad pápáknak, fejedelmeknek, városoknak, sugalmazza a törvények megjaví­tását az erkölcsök tisztasága érdekében. Gazdag és sajátságos nyelvezetével, amely a rinascimento legüdébb prózáját alkotja, ostorozza a nők hiúságát, a kereskedők és uzsorások zsugori­ságát, az előkelők paráznaságát, a nép babonaságát és hibáit, a hatóságok visszaéléseit, a pártoskodók gyűlöletét és bosszú­vágyát. Szent Pál, Szent Bernát és Szent Bonaventura művei­ből merítve hirdeti Jézus Szent Nevének tiszteletét. E Szent Névből napsugaras címert készít, amely nagyszerűen födi az istenségről vallott örömteljes felfogását és amely nagyon jól beillett a XV. század itáliai vallásos kézzelfoghatóságának és szépségének szükségletébe. Homiliai beszédvázlatában és pré­dikációinak népies szellemessége alatt ott kering a ferences tan a legkidomborítóbb képekben, a legtömörebb kifejezésekben : a megismerés szeretet (többet ismer, aki szeret, mint aki nem szeret) ; a kötelesség szeretet (mindent a szeretet e legkönnyebb módozatára kell visszavezetnünk); a boldogság szeretet (ha a paradicsomot akarod itt és túl, akkor szeresd Istent). Egészen modern és bámulatosan itáliai felfogása van a tudományról, a nevelésről, a hazáról, a művészetről, a polgári és társadalmi

Next

/
Thumbnails
Contents